A karácsonyi ünnepkör

80

Karácsony az Úr születésének szent ünnepe. Ezen az ünnepen emlékezik az anyaszentegyház arra a nagy isteni szeretetre, mely elküldte egyszülött fiát a bűnös világba, hogy kiengesztelje a világot az Atyával. De karácsony ünnepéhez kapcsolódóan egy egész sor liturgikus ünneppel és emléknappal találkozunk. Nagyon sajátságos karácsony nyolcada és azok a szentek, akiknek az ünneplésére felszólít bennünket az egyház. Az elején – december 26-án – máris ott van Szent Istvánnak, az egyház első vértanújának ünnepnapja. Ő volt az, aki – vére hullásával – először tett tanúságot Krisztus iránti hűségéről. Szent István diakónus volt, egy azon diakónusok közül, akiket maguk az apostolok rendeltek az egyház szolgálatára. Halála pedig nagyon hasonló Krisztus halálához, hiszen igazságtalanul ítélték el, ő pedig kivégzőiért imádkozott.

December 27-én ünnepeljük Szent János apostol és evangélista ünnepét. Az Úr kedves tanítványa a Szentírás tanúsága szerint. Talán éppen ezért van az ő ünnepnapja ilyen közel karácsony ünnepéhez. Szent János az egyetlen tanítvány, aki nem vértanúként fejezte be életét, bár a hagyomány szerint – nem is egy alkalommal – meg akarták ölni. Egy ilyen eseményhez kapcsolódik a Szent János-napi borszentelés hagyománya is. A hagyomány szerint ugyanis egy alkalommal mérgezett italt nyújtottak Szent János apostolnak, de az apostol megáldotta az italt, amiből kígyó formájában távozott a méreg. December 28-án az aprószenteket ünnepeljük. Ők voltak azok, akik – bár öntudatlanul – Krisztusért adták életüket. A féktelen hatalomvágy áldozataivá váltak ezek a kisgyermekek, akiket Heródes parancsára végeztek ki. Ezen a napon szerte a világon a meg nem született gyermekekért imádkoznak templomainkban. Azokért, akiket ma gyilkolnak meg, ilyen-olyan emberi okok miatt. A karácsony nyolcadában levő vasárnapon a szent családot ünnepeljük: Jézust, Máriát és Józsefet. Ekkor elsősorban a saját családunkra gondolunk, és érte imádkozunk. A szent család a családok példaképe. Jó lenne, ha a szülők valóban tudatában lennének ennek, és gyermekeiket valóban Istennek tetsző életre nevelnék. December 31-e a polgári év utolsó napja, és egyben Szent Szilveszter pápa emlékünnepe is. Ezen a napon végezzük templomainkban az év végi hálaadást. Természetesen a hálaadás mellett ott van szívünkben Isten áldásának óhajtása a következő évre is. Január 1-je összetett ünnep. Több dologra is gondolunk e napon. Liturgikus szempontból ez az ünnep elsősorban Szűz Mária Istenanyaságának ünnepe. Hiszen a keresztények ősidőktől fogva Isten anyjaként tisztelték a Boldogságos Szent Szüzet. Ez különösen nagy hangsúlyt kap a karácsonyi ünnepkörben. Természetesen nagy hálával tartozunk a Boldogságos Szent Szűznek, hiszen általa kaptuk a világ üdvözítőjét. Régebben Jézus névadási ünnepeként is emlegették január elsejét. Hiszen a Szentírás tanúsága szerint 8 nappal Jézus születése után, tehát éppen ezen a napon, Mózes törvénye szerint körülmetélték a gyermeket, és a Jézus nevet adták neki. Január elsején van a béke világnapja is. Ma fokozottan érezzük azt, hogy mennyire szüksége van a világnak a békére. Erre a fontos tényre akarta felhívni a világ figyelmét II. János Pál pápa is, amikor elrendelte ezt az
emléknapot. Természetesen január elsején a polgári év kezdetét is ünnepeljük. De ez az esemény mondható a legkevésbé egyházi jellegűnek. A karácsonyi időszak következő nagy ünnepe január 6-a, azaz a vízkereszt. Ez klasszikusan a 3 bölcs látogatásának az ünnepe. Erről az eseményről is a Szentírásból értesülünk. A három bölcs vagy király az égi jelet figyelve jutott el Jézushoz, a világ üdvözítőjéhez. Régebben ezen a napon is több eseményt ünnepeltek. A bölcsek látogatásán kívül ekkor ünnepelték Jézus keresztelését. Ma ezt az eseményt a vízkereszt utáni vasárnapon ünnepeljük. Illetve ezen a napon ünnepelték Jézus első csodáját a kánai menyegzőn, amikor a vizet borrá változtatta. A Szentírás szerint ekkor mutatta meg Jézus első alkalommal isteni hatalmát.

Jézus megkeresztelkedésének ünnepével be is fejeződik a karácsonyi ünnepkör. Van azonban az év folyamán még két ünnep, amely nem a karácsonyi időben foglal helyet, de a tartalma szoros kapcsolatban van karácsony ünnepével. Az egyik Urunk bemutatásának ünnepnapja. Ez karácsony után 40 nappal van. Mózes törvénye szerint minden 40′ napos elsőszülött fiúgyermeket be ‘kell mutatni az Úr templomában, annak emlékére, hogy Isten megkímélte az izraeliták elsőszülötteit a kivonulás idején. Ezen bemutatás alkalmával találkozik a szent család a szentéletű agg Simeonnal és Anna prófétaasszonnyal. Meg kell említenünk Urunk születésének hírüladását is. Ezt 9 hónappal karácsony előtt ünnepeljük. Gábriel arkangyal ekkor jelentette be a Boldogságos Szűz Máriának Isten tervét, és azt, hogy ebben a tervben milyen feladatot szánt neki. Őt választotta Isten arra, hogy a Megváltó édesanyja legyen.

Látjuk tehát, hogy milyen gazdag a karácsonyi ünnepkör, és az egyház milyen tartalmas ünnepléssel ajándékozza meg gyermekeit.

Molnár János ungvári káplán