„Az Ő sebei által gyógyultatok meg”

47
kereszt

Kedves Testvérek!
A szent kereszt idei ünnepén ezt a mondatot emelem ki Péter apostol leveléből: „Az Ő sebei által gyógyultatok meg” (1Pét 2,24).

Tudjuk, hogy Ádám és Éva óta minden embert próbál megkísérteni a világ félelmetes szelleme, akit Jézus röviden csak hazugnak és gyilkosnak nevez (vö. Jn 8,44). Mivel Jézus vállalta teljes emberségünket, ezért Ő is egész földi életében szenvedett az őt egyre jobban támadó, kísértő Sátántól; ennek erős bizonyítékát látjuk az Ő fellépése előtt (vö. Mk 1,12-13) egészen kereszthaláláig, ahol átélte a legnagyobb bűnösök Istentől való elhagyatottságának pokolian keserű depresszióját.

Minden ember az élete küzdelmeiben testi-lelki sebeket ejt másokon, ill. kap tőlük. Az emberek nagy része sok be nem gyógyult sebet hordoz. Mindannyian valamennyire megsebzettek vagyunk. De vajon mit kezdünk ezekkel a sérüléseinkkel, fogyatékosságainkkal, különösen ha ezek nem a bőrünkön, hanem a lelkünkben vannak?

Ne gondolja senki, hogy ő tökéletesen egészséges, mert akkor tökéletesen szentnek is kellene lennie, márpedig ilyen csak egy van: a mi Urunk Jézus. Őt viszont, bár Ő senkit nem bántott meg, sokan megsebezték. „Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” – mondja Szent Pál apostol. Aki azt hiszi, hogy egészséges, tökéletes, az elcsúszik egy banánhéjon és sérült lesz. Aki még nem volt beteg (vagy volt, de elfelejtette), vagy pedig fél a betegségtől, az közömbösen elmegy a szenvedő mellett vagy ki is kerüli a sérülteket. Jean Vanier mondta egy lelkigyakorlaton, amelyen a Hit és Fény mozgalom tagjaival vettem részt: aki felismeri és vállalja saját gyöngeségeit, sebeit, az másképpen közeledik az ilyen megvetett, szenvedő emberekhez.

Jézus szörnyű sok sebet kapott az utolsó napokban, és látványosan az utolsó napon. De ő ezt már az elején a megdicsőülés útjának nevezte („most dicsőül meg az Emberfia” – mondja, miután Júdás eltávozott, hogy elárulja Őt – vö. Jn 13,31). Jézus feltámadása után a hitetlen Tamás előtt éppen az Ő öt szent sebét mutatta, ami megmaradt megdicsőült testén, és Ő ezeket nem szégyellte, hanem vállalta, sőt büszkén mutatta. Hiszen a kereszt öt szent sebe az Ő élete szenvedésének csúcsa. Bizony Szent Pál apostol is több kudarc után, főleg az athéni fellépése, beszéde után kijelentette: „Nem akarok másról tudni köztetek, csak a Megfeszítettről” (1Kor 2,2). Mindig is voltak és ma is vannak, akik e szerint tudnak élni, Szent Pál útmutatása szerint, aki azt is elárulja, hogyan lehet ezt megvalósítani: „Mindent elviselek abban, Aki megerősít engem” (Fil 4,14). A szentek életpéldájukkal bizonyítják, hogy ez valóban követhető, megvalósítható: Schäffer Szent Anna, Pio atya, Árpád-házi Szent Erzsébet stb.

Hiszed ezt? Ugyanis csak ebből támad reménységed, hogy bármilyen bajod is van, az mind lehet számodra lendítőerő a kereszt felé. Nem az a győztes, aki sebeket üt, aki kínoz, hanem aki ezeket elviseli Jézusért, s hordozza azokat Jézussal! Ezért ne állj bosszút, ne üss vissza, ne átkozz vissza, ellenkezőleg: az ellenségért is imádkozzál. „Az Istent szeretőknek minden a javára válik” (Róm 8,28).

Majnek Antal megyéspüspök