Cserkészeink a XXI. Jubileumi Jamboree-n

21

Az év legkiemelkedőbb nemzetközi eseményét rendezték meg 2007. augusztusában az angliai Essex megyében. A cserkészmozgalom idén ünnepelte megalapításának 100. évfordulóját, aminek fénypontjaként tartották a Cserkészek Világtalálkozóját (angolul Jamboree-t), melyet négyévente rendeznek meg, s melyen három kárpátaljai magyar cserkésznek is volt szerencséje résztvenni.

Sokszínű nyakkendőket viselő ifjak érkeztek a Chelmsford nevű kis közép-angliai városka Hylands Parkjába a szélrózsa minden irányából. Volt, aki biciklivel, hajóval, busszal, repülővel indult útnak, de a cél egy volt: eltölteni két felejthetetlen hetet a világtalálkozón, amely az olimpia után a legszélesebb körű nemzetközi rendezvénynek számít. A résztvevők száma csaknem 40000 volt, közel 150 országból. Lehetőség nyílt arra, hogy a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség három cserkésze – Bilák Krisztina, Kizman Antal és Tegze Pál (az utóbbi két fiú a Munkácsi Szt. István Líceum diákja) – a Magyar Dzsembori Csapat tagjaként képviseljék szülőföldünket a világtalálkozón. A Jamboree nyitóünnepségét július 28-án tartották, amelyen részt vett a királyi család két tagja: Vilmos herceg és Kent hercege, aki egyben az Angol Cserkészszövetség elnöke is. Egy másik felemelő ceremóniára augusztus 1-én került sor. Napfelkeltekor a 100 éve lord Baden-Powell által rendezett első cserkésztáborra emlékeztek, és köszöntötték a cserkészet új évszázadának hajnalát Brownsea szigetén.

A tábor egy hatalmas, mintegy 400 hektárnyi füves, parkos részen terült el. 16 altábora mind külön egységet képezett. Az alapos szervezői munkát jellemzi, hogy a szükséges tábori építményeket, vizesblokkokat már tavaly elkezdték építeni. A program rendkívül gazdag volt. A hangsúlyt a cserkészek találkozására, egymás megismerésére, közös munkára fektették. Naponta 4000 cserkészt vittek el a London környékén elterülő Gilwell parkba, ami a világ egyik legnagyobb cserkészparkja. Itt aztán volt miből válogatni: előre kiépített hatalmas akadálypálya teljesítése, kézműves programok, sütés, főzés, barlangászás, sziklamászás, BMX-pálya, gokártozás terepen lábhajtással, és rengeteg fantasztikus, szórakoztató program. Szinte minden nemzetnek volt sátra, ahol bemutattak magukról néhány érdekességet, népszokást. Például a franciáknál helybeni kerékpárhajtás, a hollandoknál fapapucs festés, a németeknél “vízi” előadások, a magyaroknál néptánc és ostorcsattogtatás volt a legnépszerűbb. A központi téren felállították a Globális Fejlődés Falvát, ahol kiállítások, kiscsoportos foglalkozások keretében próbáltak rávilágítani olyan mindenkit érintő problémákra, mint a környezetünk, egészség, béke, emberi jogok. Hat londoni emeletes busz tematikus kiállításoknak adott helyet, ahol rövid foglalkozások, játékok révén lehetett közelebbről megismerkedni az ivóvíz, gyerekek, nők jogai, vagy akár az ökoturizmis tematikákkal. Mégis a legnagyobb élményt, a “Jamboree feeling-et” a személyes találkozásokon, barátságokon keresztül lehetett megtapasztalni. Olyan volt időnként a tábor, mint egy nagy keleti piac, ahol mindent adnak-vesznek, badgeket, nyakkendőket csencselnek, az ügyes cserkészeink pl. szimatszatyrokat cseréltek el eredeti svájci bicskákra.

A Dzsembori kapui nyitva álltak minden érdeklődő előtt. Voltak napok, amikor a látogatók száma elérte a tízezret. Akadtak köztük neves személyek is, mint például lord Baden-Powell unokája, vagy Lech Walesa, Lengyelország egykori elnöke. A mai kor szelleméhez híven a tudósítók kihasználtak minden kommunikációs csatornát: naponta megjelent a jamboree-újság friss hírekkel, elő, 24 órás, interneten is fogható rádióadással jelentkezett a “Promise FM”, a tábor ideje alatt a BBC riporterei számoltak be a történésekről. Amikor lecsengtek a záróünnepséget követő tűzijáték utolsó robbanásai, mindenki megértette, hogy nagyszerű, felejthetetlen eseménynek lett tanúja. A Jamboree-zászlót továbbadták – 2011-ben Svédország lesz a házigazdája a soron következő világtalálkozónak.

Reméljük, hogy a kárpátaljai magyar cserkészek oda is eljuthatnak.

Törpilla