CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ -1998. Pünkösd

Tavaly, 1997 nyarán Kárpátalja és a Felvidék fiatalsága (KIK) közös zarándoklaton vett részt, a Párizsi Világifjúsági Zarándoklaton. Sokaknak ez volt eddigi legszebb élményük 1998. május 27-ig. Ekkor indult ugyanis az idei közös nagy zarándoklat Csíksomlyóra – a pünkösdi búcsúra. Nem ez volt az első erdélyi utunk, de idén több időt szenteltünk Erdély nevezetességei megtekintésének.
Az első nap első programja Máriapócs volt, majd simán átjutottunk a határon Csengersimánál Szatmárba, ahol a második megállónk volt. Az estét Kisbácson, családoknál töltöttük, élvezhettük az erdélyi vendégszeretet magasiskoláját. Okoztunk kis csalódást is, mivel több zarándokot vártak és nem jutott mindenkinek vendég.
Másnap Kolozsvárra, majd a Tordai-hasadékhoz kirándultunk, amit kívülről-belülről, alulról-felülről megtekintettünk, s a Torockó völgyén át Nagyenyedet érintve Gyulafehérvárra érkeztünk. Kis-papjaink lelkes fogadtatása közepette megtekintettük a székesegyház és a vár nevezetességeit. A kétnapos zsivajgás után (a csoport legfiatalabb tagjai a Puss csemeték voltak: 4-5 évesek, ill. a hétéves ikerpár, a csoport zöme 20 és 30 között) jólesett az éjszakát az alvinci lelkigyakorlatos ház csendes magányában tölteni.
A harmadik nap estére érkeztünk Csíkmindszentre, ahol újabb huzavona kezdődött: jusson minél több családnak zarándok. Szombat reggel együtt indultunk a helyiek keresztaljával fel Somlyó hegyére. Hogy hogyan zajlik egy pünkösdi búcsú, erről illetékesebbek méltóbban tudnának írni – nekünk a legnagyobb élményt a nagy tömbmagyarság összetartozásának érzése jelentette. Antal testvér, a Remete – külön kegyként – befogadott a házába, esténket Csibész-utcabállal töltöttük, s a kászoni legények vendégszeretete sem maradhat említés nélkül.
Vasárnap délután a Szent Anna-tó, a Gyilkos-tó, a Békási-szoros volt úti célunk, éppen csak érintve, de ki nem hagyva a Csángóföldek, majd vissza Régen és Beszterce irányában Magyarországon keresztül Ukrajna ill. Szlovákia, ..hogy újra ukránok, szlovákok lehessünk, akaratunk, de sokak néma beleegyezése ellenére. Még mielőtt teljesen asszimilálódnánk, szeretnénk sokszor elzarándokolni a magyarok ezen „legnagyobb Világtalálkozójára”.

Juhász Mariann, Kisgejőc