Imaoldal

62

„Bizony, bizony mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek.”
Jn 6,54

„Tegyétek, amit Jézus mond!”
Jn 2,5

„Hosszabbítsátok meg együttlétünket a kitett OLTÁRISZENTSÉG imádásával! Hordozzatok szívetekben, miután magatokhoz vettetek. Ne szaladjatok el rögtön! Ne felejtkezzetek el Rólam! Beszélgessetek Velem. Szeressetek. Adjatok hálát! Mondjatok el mindent, ami bánt, aminek örültök. Kérjetek! Mindent kérhettek. Kérjetek sokat! Hiszen végtelenül gazdag vagyok! Kérjetek kegyelmeket másoknak, mindenkinek!
Imádjatok mindenki helyett, mindenkiért és mindenki nevében! Ajánljátok föl kiontott VÉREMET, szent sebeimet az ATYÁNAK mindenkiért, mindenki helyett és mindenki nevében! Csak ez mentheti még meg a világot!”
Eucharisztikus keresztút (részlet)

Imádlak és áldlak, Isten, rejtelem!
Kenyér és bor színben titkon vagy jelen.
Néked szívem, lelkem átadja magát,
mert Téged szemlélve elveszti magát.

Látás, ízlés, érzék megcsalódhatik,
de a hallás rólad hittel biztosít:
Hiszem azt, mit hinnem Isten Fia szab,
Igéd igazánál mi van igazabb?!

A keresztfán rejtéd Isten-voltodat,
itt a színek rejtik emberarcodat,
de én mind a kettőt hiszem s vallhatom,
kérve, amit kért a bűnbánó lator.

Ahogy Tamás látta, nem látom sebed,
mégis Istenemnek vallak tégedet.
Add, hogy egyre jobban hinni tudjalak,
tebenned reméljek, s téged vágyjalak.

Urunk halálára emlékeztető
áldott Kenyér, élő, s embert éltető!
Add, hogy éljen lelkem belőled csupán,
s jó ízét tebenned ne veszítse szám!

Kegyes pelikánom, Uram, Jézusom!
Szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom.
Elég volna egy csepp, hogyha hullna rá:
világ minden bűnét meggyógyítaná.

Jézus, kit csak rejtve szemlélhetek itt!
Mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik?
Hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat,
leljem szent fényedben boldogságomat!
Aquinói Szent Tamás

Istenhez való természetfölötti viszonyunkat az Oltáriszentség jellemzi igazán… Istennek városa az Egyház, a háza pedig az Oltáriszentség. A városban nem vagytok jövevények, s e házban nem vagytok vendégek. Én, e város polgára, otthon vagyok Jézusnál.
Az édes otthon éneke ez: „ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől?” (Róm 8,35) Senki, soha!… „te vagy a sziklám és váram!… nevedért vezess és irányíts engem” (Zsolt 31,4) Itt lehet pihenni, és ez a pihenés töltekezés és erő.
Prohászka püspök

Ha körülnézünk, észrevesszük, hogy igen nagy kínálat van olyan ételből, mely nem az Úrtól ered, és amely látszólag nagyobb megelégedést ad. Vannak, akik pénzzel, mások sikerrel és hiábavalóságokkal, ismét mások hatalommal és gőggel táplálkoznak. De az olyan ételt, ami valóban táplál, és ami jóllakat, csak az Úr adja nekünk!
Ferenc pápa

Giczy György: Eucharisztikus imádság
Uram, csillapítsd éhségünket
mennyei eledellel,
mert különben mindent felfalunk,
ami csak van: a kultúra hazugságait,
a szépség eltorzított,
felismerhetetlenségig gyalázott maradványait,
mindazt, ami még az igazból és a jóból megmaradt,
egymást – s önmagunkat;
eltüntetve a hit kockázatát és kalandját
s mindent odadobva a kompromisszumoknak,
csak azt számítgatjuk unos-untalan,
hogyan lehetne egyszerűbben a Te Országodba jutni.
Lecsupaszítanánk mindent, mint a sáskák
az egyiptomiakat sújtó nyolcadik csapás idején,
amikor elpusztult a föld termése
és az emberi munka gyümölcse is,
s amely után akkora sötétség következett,
hogy senki sem láthatta a másikat.
Szabadíts meg Egyiptom hatalmától,
a húsosfazekak bűvöletétől,
hogy égi mannád legyen
pusztai magányunk egyetlen eledele,
hogy méltóképpen felkészülhessünk a Veled való találkozásra –
Akit most a kenyér és bor színében
veszünk magunkhoz,
az egyiptomi sötétség mindent összemosó hatalmában,
de a színről-színre látás reményében.

Szomorú napokat élünk. A hit halott. Az istentelenség diadalát üli. A legbiztosabb eszköz arra, hogy távol tartsuk magunktól ezt a végzetes kórt, ha az eucharisztikus eledellel erősítjük meg magunkat. Ez nem lesz könnyű annak, aki hónapokon át nem lakott jól az Isteni Bárány szeplőtelen testével.
Szent Pio atya