Interjú Hudra Lajosról

50

Az idén, 1997. június 13-án lenne Hudra Lajos atya aranymiséje. Ebből az alkalomból, megkértem Gerhardt Margit nénit (aki Lajos atya mellett szolgált 20 évig), emlékezzünk közösen Hudra Lajos atya életútjára, hivatására!

Kedves Margit néni, kérem, mondja el, hol született és mit tanult Lajos atya, mielőtt pappá szentelték?
Beregleányfalván (Lalovo) született, 1919. március 19-én, édesanyja második házasságából. Szülei nagyon egyszerű emberek voltak, édesapja pesti származású jegyző volt. Az I. világháború után az édesapja nem vette fel a csehszlovák állampolgárságot, így a család nem kapott,munkát, ezért igen szegényen éltek. A fiatal Hudra Lajos első iskoláit ruszin, német és magyar nyelven végezte. 12 éves korában a Beregszászi Magyar Gimnázium tanulója lett. Mivel szegények voltak, diáktársainak órákat adott, hogy fenntartsa magát. Kitűnő tanuló volt, ezért 1939-ben, amikor leérettségizett, rögtön a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem jogi karára jelentkezett, és két évig ott tanult. Az Úr hívását meghallotta a szívében, és tanulmányait megszakítva 194 l-ben jelentkezett a Szatmárnémeti Egyházmegye Szemináriumába.

Tudjuk, hogy az orosz katonák 1944-es bevonulása után az egész népre, így a papokra is nehéz évek vártak, hogyan alakult az atya sorsa?
A teológia mellett magánúton elvégezte a jogot. Mivel a határokat 1945 után lezárták, így a teológiát is egyénileg kellett befejeznie, Szegedi Jenő atya volt a segítője. Romzsa Tódor görög katolikus mártír püspök szentelte fel 1947. június 13-án, a Jézus Szíve ünnepén. Újmisésként Beregszászba került hitoktatónak, plébánosa Pásztor Ferenc pápai prelátus és általános helynök atya volt.

Miért tartóztatták le, mi volt a közvetlen vád ellene?
Az első, akit lefogtak Pásztor Ferenc atya volt. 1949-ben bebörtönözték és 1951. október 15-én halt meg Szibériában. Utána Hudra atya következett, mint beregszászi káplán. Arra akarták rávenni, hogy legyen az NKVD embere, még püspökséget is ígértek neki, csak működjön együtt az állam embereivel, ő bátran kitartott a hite mellett, ezért mint „vatikáni ügynököt” 25 évre „átnevelő intézetbe zárták”, Karagandába majd Vorkutába került. Hét évet töltött le, szénbányászként és kőművesként dolgozott.

Mi történt vele hazatérése után?
1956-ban szabadult, először Beregszászba majd Turjaremetére helyezték. Sokat foglalkozott a gyerekekkel ,ez nem tetszett a hatóságnak, így egy év után felfüggesztették a papi szolgálatból, nyolc évig „kényszermunkásként” dolgozott Munkácson és a környék falvaiban a kőművesek mellett.

Mit jelentett az, hogy „kényszermunkás”?
Meghatározták, hogy hol lakjon, mit dolgozhat. Ráadásul a fizetésének 25 %- át le kellett adnia az államnak, és a megmaradt 75 %-ra adót vetettek ki. Elgondolhatjuk, milyen szegényen és megalázottan élt.
Hudra Lajos kispapként

Mit történt ezután?
1965-ben Dolhára került. Nagy missziót kezdett, mivel mindenkivel a saját nyelvén tudott beszélni, így még a görög katolikus vidékről is eljöttek hozzá. Sikeresen hirdette Jézus örömhírét. Az elhanyagolt templomot kívül-belül tataroztatta. Nagyon szerették a dolhaiak, ő is mindig szeretettel gondolt rájuk. Tőkés György huszti esperes atya halála után (1973 októbere) rábízták a huszti egyházközséget is. Huszton is áldásos volt a szolgálata, a templomot itt is felújíttatta. Dolhán a kis templom mindig tele volt, ezt nem nézték el neki sokáig. Koholt vádakkal megrágalmazták, ezért megint mennie kellett. Aknaszlatinán és Gyertyánligeten folytatta apostoli munkáját. Ott teljesített szolgálatot 1976-tól 1994-ig.

Az aknaszlatinai korszakáról tessék szólni, mit lehetett abban az években tenni a hitéletért?
Hittanórákat szigorúan tilos volt tartani, így jobbára a nagymamákra hárult ez a feladat, ők tanították a kicsiket az imádságokra, az énekekre. A szentségek kiszolgáltatása is csak titokban folyt. Szinte mindent csak bujkálva lehettet tenni. Szomorú volt akkor az egyházunk helyzete. A paphiány egyre nehezebb terheket rótt az atyák vállára. Mikor Plakinger Pál atya kénytelen volt kivándorolni Németországba, hiányt hagyott maga után. A megüresedett helyeket Lajos atyának adták (Visk, Técső és Kerekhegy). Kerekhegyen egy régi, elhanyagolt templom fogadta. Úgy nézett ki, mint egy ütött-kopott pince. Itt évente egyszer vagy kétszer volt szentmise. Azt a kis egyházközséget is összefogta testileg-lelkileg . Az ő irányításával helyrehozták az aknaszlatinai templomot is. Lopva és titokban folyt a lelkipásztorkodás. 1981-ben súlyosan megbetegedett. Ez a betegsége haláláig kísérte, de – mint keresztet – hősiesen viselte az Úr Krisztusért. Sokáig helyettesítette őt Horváth Ágoston atya Ungvárról. Áldozatvállalását mutatja, hogy egyenesen Ungvárról járt ki a szolgálatot végezni. Egy év elteltével Ágoston atya teljes mértékben elvállalta Técső és Kerekhegy lelkipásztori ellátását. Ebben az időben a Felső-Tisza vidékén a papi teendőket Tempfli István atya látta el. Ő előzőleg Nevetlenfaluban volt plébános. Halálakor (1988. április 14-e) Hudra atya elfogadta Rahónak és környékének a pasztorálását is.

Ez nagyon sok munkával járt?
Igen. Sokszor még a levesét sem tudta nyugodtan megenni. Rohanás volt az egész élete. Egy kis enyhület akkor érkezett a munkájában, amikor 1988-89-ben megérkezett Bohán Béla atya Magyarországról, és átvette a rahói egyházközség irányítását.

Mikor költözött Munkácsra?
Csáti József vikárius atya halála után (1993. március 3-án) a papi szenátus őt választotta általános helynökké. Viszont nem akarta üresen hagyni az aknaszlatinai plébániát sem. Addig nem tudott elmenni, míg Ferencz Imre atya meg nem érkezett Erdélyből Aknaszlatinára. Munkácsra már betegen érkezett, tulajdonképpen már nem tudott sokat tenni az itt lakókért, hirtelen halt meg 1995 decemberében.
Kedves Margit néni, olvasóink nevében is megköszönöm, hogy megosztotta velünk Hudra Lajos atya életének és papi működésének jellegzetes állomásait! Biztatásként szolgáljon nekünk is ez az élettörténet, hogy mindig és minden körülmények között kitartsunk a Feltámadt jézus mellett!

(leírta: fr. Imre)