Kapisztrán-ünnep és templomszentelés Nagyszőlősön

47

2006. október 23-án a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmisében Majnek Antal püspök űjraszentelte Nagyszőlősön a részben felújított ősi ferences templomot.

A szentmisén a szőlősi és környéki hívek, a helyi és Magyarországról érkezett ferences testvérek (akik egy része régebben Nagyszőlősön is működött), a helyi papság képviselői, valamint azon szervezetek képviselői vettek részt, akik anyagilag támogatták a kolostor rendbehozatalát.

A szertartás elején a papság és a hívek körmenetben vonultak a plébániatemplomtól a közeli ferences templomig. Itt Majnek Antal püspök átvette a templom kulcsát és ünnepélyesen megnyitotta azt. A szentmise a templomban folytatódott, melynek keretében került sor a templom felszentelésének szertartására is. Elhangzott a Mindenszentek litániája és a felszentelő imádság, majd a püspök atya megkente krizmával a templom falait és az oltárt, majd ereklyét helyezett el rajta.

A szentbeszédben Majnek Antal püspök Kapisztrán Szent János életét idézte fel, elénk állítva a ferences szerzetes rendíthetetlen hitét, melynek köszönhetően a magyar sereg győzni tudott Nándorfehérvárnál. Sokszor maradt alul ennél nagyobb keresztény sereg is a^ törökökkel folytatott csatákban: Kapisztrán Szent János azonban annyira fel tudta lelkesíteni a katonákat, mindig azokat buzdítva, akik csüggedni kezdtek, hogy Isten segítségével mégis győzni tudtak a túlerő ellen. “A hit megtartó erejére emlékezünk azóta is, valahányszor felhangzik a déli harangszó” – mondta beszédében a püspök.

A püspök atya megemlítette, milyen örömére szolgált, hogy két nappal azelőtt a horvátországi Újlakon (Hókon) mondhatott ünnepi szentmisét, abban a ferences templomban, ahol Kapisztrán Szent János 550 évvel ezelőtt meghalt. Hókról menekítették holttestét a most Kárpátaljához tartozó Tiszaújlakra, ahonnan a nagyszőlősi ferences kolostorba került. Később a hitújítás zavaros éveiben a szent holtteste eltűnt.

 A szentmise végén Weinrauch Márió ferences házfőnök mondott köszönetet azoknak, akiknek segítségével sor kerülhetett erre az ünnepre: Hriczinkó János építésznek, az építőknek, mindazoknak, akik anyagi segítséget nyújtottak, s akik ezt az ünnepet előkészítették és megszervezték.

A szentmise alatt – és az ezt megelőző napok rendezvényei alatt is – a nagyszőlősi állami árvaház részére rendeztek gyűjtést a ferencesek. A szentmise végén az árvaház kis lakói adtak elő rövid műsort a templomban.

Az ünnepséget követően valamennyi résztvevőt agapén látták vendégül a plébánián.

A XVII. században épült ferences kolostort 1944-ben a megszálló szovjet hatóság elvette a szatmári irgalmas nővérektől, átadták a pravoszláv egyháznak, majd 1949-ben az új tulajdonosok a templomban mindent összetörve átmentek az addig görög katolikusok kezén lévő templomba, ahol mind a mai napig vannak. Ezután a templom és a kolostor is az ungvári ateista múzeum filiáljaként működött, illetve raktárként szolgált.

1989-ben az egyház visszakapta a plébániatemplomot, 2000-ben pedig – egy évtizedig tartó hosszas jogi huzavona után – a teljesen romos állapotban lévő ferences kolostort és templomot is. Még abban az esztendőben elkezdődtek a felújítási munkálatok, a kolostor egy kis részét sikerült restaurálni, és szépen rendbehozták a kolostor kápolnáját is. Ennek felszentelésére került most sor. A jövőben folytatódik a kolostor többi részének rendbehozatala is. A Munkácsi Egyházmegye a kolostor épületében lelkigyakorlatos ház és konferenciaközpont létrehozását is tervezi.

Pápai Zsuzsanna