Megalakult a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete

69

Beszélgetés Török Dénes elnökkel

Idén szeptemberben megalakult a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete, amely a térségben élő sokgyermekes magyar családok összefogását és támogatását tűzte ki célul. Az erdőpataki (liszárnyai) közgyűlés, mely egyben alakuló ülés is volt, Török Dénest választotta az egyesület elnökének. Őt kérdeztem a részletekről.

– Bár korábbi tevékenységeid, társadalmi szerepvállalásaid révén sokan ismernek Kárpátalján, mégis először azt kérném, mondj magadról röviden néhány mondatot.

– Hétgyermekes családból származom, Budapesten születtem, de az ország számos településén éltem: Szegeden, Nagykanizsán, Szolnokon, Abonyban, Esztergomban. Kárpátaljával 1994 óta van kapcsolatom, akkor hittanos gyerekeket táboroztattam itt, később polgári szolgálatos katonaként a nagyszőlősi ferences misszióban éltem, majd a két kárpátaljai árvíz idején a Magyar Karitász segélyprogramjait koordináltam. Közben megismerkedtem későbbi feleségemmel, akivel jelenleg Beregszászban élünk, és három fiút próbálunk nevelni.

– Hogyan jött az ötlet, hogy Kárpátalján is megalakuljon a nagycsaládosok egyesülete? Hol és mennyire lehetett (lehet) érezni az igényt egy ilyen egyesületre? Kik vállaltak szerepet a megalakulásában?

– Már évek óta elő-előkerült baráti beszélgetések alkalmával, hogy milyen jó lenne, ha egy – a magyarországi NOE-hoz (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) – hasonló szervezet jönne létre itt, Kárpátalján. Hogy ez mennyire jelent tömegigényt, nem tudjuk; az biztos, hogy a sajtóbeli felhívás alapján az Egyesület alakuló konferenciájára kb. 200 ember jött el, nagyjából 40 nagycsalád Kárpátaljáról, és többen jelezték, hogy bár most nem tudtak eljönni, a későbbiekben szívesen csatlakoznak. Reményeink szerint az Egyesület nevében kiemelt értékek (Kárpátalja, magyar, nagycsalád) további embereket, családokat fognak vonzani, akik jelenlétükkel, tevékenységükkel bekapcsolódnak az Egyesület munkájába.
A megalakulásban fontos szerepe volt néhány kárpátaljai civil szervezetnek, akik családokkal is foglalkoznak: a Sámuel Alapítvány, a Kezünkben a Jövő Alapítvány, az Egyházmegyei Szent Márton Karitász és a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség. E négy szervezet közös munkájának köszönhető a szeptemberben megrendezett konferencia, amin megalakult a KMNE.

– Terveitek szerint miben, hogyan, kiket segít majd a jövőben az Egyesület?

– Nagyon fontos kiemelni, hogy nem segélyszervezetet hoztunk létre, tehát nem az a fő célunk, hogy minél több külső forrást (pénzt, egyéb anyagi javakat) továbbítsunk a tagság felé, hanem olyan egyesületet, ahol a tagok az egymással való találkozással, közös programok megvalósításával erősödnek hivatásukban, egyben jó példát mutatnak szűkebb, tágabb környezetüknek: a gyermekek vállalása, még ha sok nehézséggel is jár, életünk, közösségünk legfőbb forrása, öröme. Így elsősorban azokat várjuk, akik ezen gondolatokat magukénak érzik, azonosulni tudnak vele. Reményeink szerint a fenti kérdésre a válasz: az egész kárpátaljai magyar közösséget tudjuk majd segíteni, hogy szabadon, magyarként élhessenek Kárpátalján.

– Kik lehetnek az Egyesület tagjai? Mik a tagság feltételei?

– Az alapszabályból vett két idézettel válaszolok:

Az Egyesület teljes jogú tagja lehet bármely, 18. életévét betöltött ukrán vagy külföldi állampolgárságú személy, aki saját családjában legalább három gyermeket nevel vagy nevelt fel, saját példájával képviseli a keresztény értékeken alapuló életet, cselekvőképességében nem korlátozott, elismeri az Egyesület céljait, feladatait és alapszabályát, részt vesz az Egyesület munkájában és tagdíjat fizet.

Az Egyesület megalapításának legfőbb célja a kárpátaljai magyar nagycsaládok érdekeinek képviselete és védelme (nemzeti, kulturális, gazdasági, szociális, tudományos, és egyéb területeken), valamint a házasság, a család és a gyermekvállalás társadalmon belül betöltött szerepe növelésének elősegítése.

Természetesen szívesen látunk pár toló tagként olyanokat is, akiknél még nem született három gyermek (vagy már nem is fog), de fontosnak tartják az Egyesület által megfogalmazott értékeket, célokat, és szívesen részt vesznek az Egyesület életében.

– Beléphetnek-e az Egyesületbe olyan nagycsaládok, ahol a szülők közül az egyik nem magyar nemzetiségű? Egyáltalán: hogyan viszonyul az Egyesület azokhoz a nagycsaládokhoz, akik pl. a szórványban élve már részben asszimilálódtak itt Kárpátalján?

– Természetesen szívesen fogadjuk a vegyes nemzetiségű vagy a szórványból érkező családokat is, amennyiben elfogadják, hogy mivel ez a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete, céljaink között szerepel a magyar identitás erősítése, így programjaink magyar nyelven zajlanak, rendezvényeinken a magyar kultúra bemutatása, ápolása fontos szerepet kap.

– Jelenleg hány tagja van az Egyesületnek?

– Hivatalos bejegyzésünk most van folyamatban, így még tagfelvételre nem volt lehetőségünk. Hamarosan összeül a kilencfős elnökség, és ott fogunk a továbbiakról dönteni, milyen módon tudjuk segíteni a helyi csoportok létrejöttét, hiszen ez az egyik legfontosabb ahhoz, hogy valóban élő, működő közösséggé, egyesületté váljunk.

– Vannak-e már elért eredmények?

– A szeptember 14–16. között Erdőpatakon (Liszárnyán) megtartott alakuló konferenciát említhetem, amiről a résztvevők pozitív visszajelzést adtak. Visszaigazolták azt az elképzelést, hogy a nagycsaládos szülőknek van miről beszélgetniük egymással, gyermekeik jól, otthonosan érzik magukat hasonló helyzetben nevelkedő gyerekekkel, és jó, hasznos lenne hasonló körben többször találkozni.

– Milyen anyagi forrásokból gazdálkodhat az Egyesület?

– Egyesületünk – a többi civil szervezethez hasonlóan – az esetleges tagsági díjon kívül pályázati forrásokhoz juthat hozzá. Reméljük, ebből a szempontból is sikeresek leszünk, és nem ezen fog múlni az, hogy minél több helyi csoport jöjjön létre és működjön.

– Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

– Az alakuló konferencián – és már azt megelőzően is – széles körben tartottunk „ötletbörzét” arról, hogy milyen konkrét tevékenységek, programok szervezése lenne fontos. Az így befutó ötletek két oldalt tesznek ki, ezek közül sorolok fel néhányat: helyi csoportok létrehozása, találkozók, képzések, bababörzék, gyermekfoglalkozások szervezése.
A végleges cselekvési tervet azonban a már említett elnökségi ülésen fogjuk meghatározni.

– Köszönöm a beszélgetést, és sok kegyelmet, eredményes munkát kívánok a továbbiakban!

Az interjút készítette: Bunda Szabolcs