Mozaik

45
Norcia

Ökumenikus ima a svédországi Lundban a reformáció emléknapján

A reformáció emléknapján, október 31-én Ferenc pápa részt vett azon az ökumenikus imán, amelyet a Lutheránus Világszövetség és az Apostoli Szentszék szervezett. A világszövetség főtitkára után a Szentatya is szólt a jelenlévőkhöz. Beszédéből részleteket közlünk.

„Maradjatok bennem, és én tibennetek [maradok]” (Jn 15,4). Ezek a szavak, amelyeket Jézus az utolsó vacsorához kapcsolódóan mondott, lehetővé teszik, hogy beleláthassunk Krisztus szívébe, mielőtt véglegesen odaadja önmagát értünk a kereszten. Hallhatjuk irántunk érzett szeretetének szívveréseit, valamint arra irányuló vágyát, hogy egységben legyenek mindazok, akik hisznek őbenne. Azt mondja nekünk, hogy ő az igazi szőlőtő, mi pedig a szőlővesszők vagyunk; és amint ő egységben van az Atyával, úgy kell nekünk is egységben lennünk ővele, ha gyümölcsöt akarunk hozni.
Ezen az imatalálkozón itt, Lundban, szeretnénk kifejezni azon vágyunkat, hogy egységben maradjunk vele, és így életünk legyen. Ezért kérjük őt: „Urunk, segíts kegyelmeddel, hogy szorosabb egységben legyünk veled, hogy hatékonyabb tanúságot tehessünk együtt a hitről, a reményről és a szeretetről!” Alkalom ez arra is, hogy hálát adjunk Istennek annak az eltérő egyházi közösségekhez tartozó számos testvérünknek az erőfeszítéséért, akik nem törődtek bele a megosztottságba, hanem elevenen tartották a reményt, hogy létrejön a kiengesztelődés mindazok között, akik hisznek az egyetlen Úrban.

Nem nyugodhatunk bele a megosztottságba és az eltávolodásba, amelyet a szakadás eredményezett közöttünk. Lehetőségünk van arra, hogy helyrehozzuk történelmünk egyik meghatározó szakaszát azáltal, hogy felülemelkedünk a vitákon és a félreértéseken, amelyek gyakran akadályoztak minket abban, hogy megértsük egymást.

Evangélikusok és katolikusok együtt imádkozunk ebben a székesegyházban, és tudjuk, hogy Isten nélkül semmit sem tehetünk. Kérjük segítségét, hogy vele egységben lévő, élő tagok legyünk, akik mindig rászorulnak kegyelmére, hogy együtt elvihessük az ő szavát a világnak, mely rászorul az ő gyengédségére és irgalmára.

Hajléktalanná vált Európa fővédőszentje

A Közép-Olaszországot sorozatosan megrázó földrengések következtében nemcsak mintegy 200 ezer lakóhely sérült meg, de Norciában összeomlott a Szent Benedek székesegyház is. A Szent Benedek és ikertestvére, Szent Skolasztika szülőhelye fölé épült templomnak csak a homlokzata maradt meg október 30-án.

„Itt akarunk maradni és új hivatásokat szeretnénk ösztönözni – nyilatkozta Benedict Nivakoff bencés szerzetes, a székesegyházhoz tartozó apátság alperjele a Vatikáni Rádiónak. – A remény mindig Krisztustól indul újra, nem a romokból, hanem a lelki alapokból. A szerzetesi élet, és ebből adódóan mindannyiunk élete lelki zarándokútra kell, hogy épüljön, amely a mennyország felé tart. Nem arról van szó, hogy az épületek nem számítanak, sőt nagyon is fontosak, de az ilyen pillanatokban ráébredünk, hogy van, ami fontosabb ennél.”

Benedikt Nivakoff szerint a helyieknek erős a kötődésük a templomhoz, hiszen Szent Benedek a legismertebb ember, aki valaha is Norciában (latin néven Nursia) lakott. Az emberek nagyon tisztelik, a bencésekben pedig védőszentjük nagyköveteit látják, ezért mindenben segítenek nekik és az imáikat kérik. A szerzetesek október 30-án, vasárnap reggel a földrengés idején is imádkoztak, és Istennek hála, csodálatos módon senki nem halt meg.

A helyettes házfőnök szerint Nursiai Szent Benedek, Európa védőszentje vitathatatlanul az európai kultúra kulcsfigurája. „Ha a történtek új ablakot nyitnak kontinensünk előtt, és hozzásegítik ahhoz, hogy új megvilágításban szemlélje saját gyökereit, akkor elmondhatjuk, hogy ez a nagy szenvedés egyik gyümölcse lesz” – mondta az amerikai származású bencés, és hozzátette: „Szent Benedek mindig biztos pont volt számunkra és az is marad.”
Az egész világot bejárta az a megindító kép, amelyen a földrengés után szerzetesek és világiak együtt imádkoznak térden állva a leomlott bazilika homlokzata előtt. Benedikt Nivakoff úgy véli, a térdeplő ember képe mindig a bűnbánatot idézi, azt a pillanatot, amikor rádöbbenünk, hogy hibáztunk. Ezért nagyon fontos megkérdezni magunktól egy ilyen tragédia után: „Isten megmentette az életemet, miért? Miben kell változnom?”
A bencés elöljáró szerint nehezen vesszük észre a csodákat. Ám ha megnézzük a földrengések menetét, látható, hogy egy 3-as erősségű lökéssel kezdődött, aztán 4-es, 5-ös, végül 6-os erősségű rengések következtek, ezt követte a legutolsó, az október 30-ai legerősebb földmozgás. „A sorozatos rengés felkészítette a lakosságot, hogy hagyják el a várost, legyenek óvatosak – mi, szerzetesek is. Ha ugyanis nem lett volna a többi földrengés, most a bazilika romjai alatt lennénk.”

forrás: Magyar Kurír