Mozaik

56

Könyvmásoló szerzetesek éltek hajdan a Star Wars sziklaszigetén

Emlékeznek, hol ért véget a Csillagok háborúja hetedik része? Hol fordult hátra az idősödő Luke Skywalker, hogy végre a kamerába nézzen?

Ugyanezt a világvéginek tűnő, de valójában az ír partvidéktől nyugatra található sziklameredélyt láthatjuk a nyolcadik részben. A Csillagok háborúja gigantikus fantáziavilága javarészt digitális effektusoknak köszönhető, ez a valószínűtlen helyszín azonban nagyon is valódi, sőt, a valóságban is fontos szerepet játszott a sötétség és a fény közötti civilizációs ütközetben.

Azonban nem csak a Star Wars-filmek miatt jelentős a Skellig Michael, azaz a Mihály-szikla: a 6–8. század tájékán szerzetesek éltek a szinte megközelíthetetlen vidéken. Kertet műveltek és madártojásokat gyűjtöttek, illetve bármit, amit találtak; a téli hónapok teljesen elvágták őket a civilizációtól. A létfenntartás és az imádság mellett a szerzetesek fagyos celláikban az evangéliumokat és más ősi szövegeket másoltak. A Szent Mihály főangyal nevét viselő sziklasziget kizárólag nyáron megközelíthető, akkor is csak ha az időjárás kegyes hozzánk, és a látogatóknak hatszáz lépcsőfokot kell megmászniuk, hogy elérjék a hajdani monostor romjait. Mindez az egykori szerzeteseknek inkább hasznukra vált, hiszen elég kellemetlen látogatók is érkezhettek hozzájuk: a vikingek.

Thomas Cahillt idézi a Catholic Herald c. katolikus újság, aki szerint az írek „megmentették a civilizációt” – mindenesetre elvitték azt Angliába: az ír szerzetesek jelentős szerepet játszottak a keresztény hit terjesztésében. Az ő közreműködésüknek köszönhető Northumbria aranykora, amikor felépült a csodálatos lindisfarne-i kolostor, a whitbyi apátság; ekkor alkotott Beda Venerabilis, azaz Szent Béda író és tudós, az angol történetírás atyja, az egyházatyák műveinek fordítója. 700 körül keletkezett a lindisfarne-i evangéliumoskönyv, a színpompás mestermunka – egy olyan korban, amikor a legtöbb kötetet legfeljebb három szín díszítette.

Forrás: Catholic Herald/Magyar Kurír

Fiatal káld házaspár vezeti az első katolikus kórházat Irakban

Basár Varda, Erbíl káld érseke felkérésére egy fiatal káld katolikus házaspár – Szavín Ogana orvos és Ban Iszakvi fogorvos – kapott megbízást arra, hogy elindítsa az egyetlen kórházat, amelyet a Katolikus Egyház működtet Irakban az Iszlám Állam bukása után.

A két 28 éves fiatal jelenleg az ausztráliai Brisbane-ben végzi tanulmányait egészségügyi menedzsment mesterszakon, amelyet új kinevezésük miatt kezdtek meg. A házaspár a gyógyászati intézményről nyilatkozva a Caldean View iraki napilapnak elmondta, hogy a kórház Erbíl Ankava nevű keresztény negyedében működik majd, Irak északi részén, és a Shlama, Shalom, azaz „béke” nevet kapja.

„Varda érsek kérése az, hogy a keresztények jelen legyenek Irakban értékeikkel, különösen az oktatás és az egészségügy terén” – mondta el Szavín. Valódi kihívás ez a két fiatal számára, akik mindent félretettek, hogy igent tudjanak mondani erre a felkérésre. Mindketten dolgoztak már önkéntesként az erbíli egyházmegyében a Ninivei-fennsíkról érkezett menekültek között. Most rendelkezésre bocsátják szakmai felkészültségüket és energiájukat, hogy megvalósuljon az, ami minden iraki vágya: a béke.

Az erbíli kórház magyar állami támogatást is kapott.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír