NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELŐTT

72

Szemelvények Szent Claret Mária Antal (1807-1870) gondolataiból. Jézust szólítja meg – mint a Vele való imaközösség tanítóját.
P. Claret ezzel pontosan azt tanítja, amit Teréz anya sürgősen ajánl, és amiről a „világiak lelkiségével” kapcsolatban a Püspöki Szinódus is tárgyalt.
Ahhoz, hogy valaki kedves legyen nekem, nem szükséges, hogy sokat tudjon. Elég, ha nagyon szeret. Beszélj itt egészen közvetlenül velem, ahogy legközelebbi barátoddal beszélnél.

Kell valaki számára valamit kérned?

Mondd meg a nevét, és azt is, amit szeretnél, hogy most tegyek érte.
Kérj sokat – ne vonakodj kérni!
Beszélj egyszerűen és őszintén azokról a szegényekről, akiket vigasztalni akarsz, a betegekről, akiket szenvedni látsz, az eltévedettekről, akiknek az igaz útra való visszatérését nagyon óhajtod!

És neked nincs valamilyen kegyelemre szükséged?

Ha akarod, állíts össze egy listát mindarról, amire szükséged van, és jöjj, s olvasd el a jelenlétemben!
Mondd meg nekem nyíltan, hogy talán büszke, önző, ingatag, hanyag, … vagy, és kérj meg, hogy kevesebb vagy több fáradozásodban legyek segítségedre, hogy megszabadulj tőlük!
Ne szégyelld magad! Sok igaz és szent van a mennyországban, akiknek ugyanezek a hibáik voltak. Ők azonban alázatosan kértek, és lassan-lassan megszabadultak tőlük.
Ugyancsak ne vonakodjál egészségért, munkád, üzleti ügyeid és tanulmányaid jó sikeréért könyörögni!
Mindezt megadhatom és megadom neked. Azt kívánom azonban, hogy annyiban kérj ezekért engem, amennyiben nincsenek szentté levésed ellen, hanem azt inkább előmozdítják és támogatják.
Ma éppen mire van szükséged?
Mit tehetek érted?
Bárcsak sejtenéd, mennyire szeretnék segíteni neked!

Éppen új terv jár az eszedben?

Meséld el! Mi az, ami foglalkoztat? Mit gondolsz? Mire vágyakozol?
Mit tehetek szüleidért, testvéreidért, barátaidért, családodért, elöljáróidért? Te mit szeretnél tenni értük?
És ami engem illet: nem óhajtod, hogy az emberek dicsőítsenek? Nem vágyakozol jót tenni barátaidnak, akiket nagyon szeretsz, akik viszont rám nem gondolnak?
Mondd el nekem, ma mi köti le különösen figyelmedet! Mit kívánsz teljes szívedből? Milyen eszközök állnak rendelkezésedre, hogy azt elérjed?
Meséld el, ha egy vállalkozásod nem sikerül, s én majd megmutatom eredménytelenséged okát. Nem akarsz engem megnyerni magadnak?
Én Úr vagyok a szívek fölött, és szelíd hatalommal arra vezetem őket, ami nekem tetszik, anélkül, hogy szabadságukat korlátoznám.

Szomorúnak érzed magad, vagy rossz kedélyű vagy?

Meséld el egészen részletesen azt, ami elszomorít!
Ki bántott meg?
Ki sértette meg önszeretetedet?
Ki vetett meg?
Közölj velem mindent, és meglátod, hogy hamarosan oda jutsz, hogy azt mondod nekem, hogy példám után mindent megbocsájtasz és elfelejtesz.
Félsz talán? Bizonyos búskomorságot érzel lelkedben, ami ugyan teljesen alaptalan, és mégsem szűnik meg szétrepeszteni szívedet?
Vesd magad gondviselésem karjaiba! Én mindent látok, mindent hallok, és egy percig sem hagylak cserben.
Érzed azoknak a tőled való elfordulását, akik eddig szívleltek, akik most elfelejtettek, és eltávolodtak tőled anélkül, hogy legcsekélyebb okot is adtál volna rá?
Könyörögj értük, és ha nem lesznek szentté válásod akadályozói, visszahozom őket hozzád.

Nincs talán semmi örömöd, amit közölhetnél velem?

Miért nem engeded, hogy részt vegyek örömödben, hisz barátod vagyok. Meséld el nekem mindazt, ami legutóbbi látogatásod óta szívedet megvigasztalta és mosolygóssá tette! Talán kellemes meglepetések értek, boldogító, jó híreket kaptál, rokonszenves levelet vagy jóindulat jelét, talán legyőztél valamilyen nehézséget, és kiutat találtál az útvesztőből.
Mindez az én művem.
Mondd egyszerűen: köszönöm, Atyám!

Semmit sem akarsz megígérni nekem?

Szíved mélyében olvasok. Embereket könnyű becsapni, Istent azonban sohasem lehet.
Beszélj tehát egészen őszintén hozzám! Szilárdan elhatároztad, hogy azt az alkalmat a bűnre elkerülöd, hogy arról, ami neked árt, arról lemondasz, azt a könyvet, ami képzeletedet fölizgatta, többé nem olvasod, hogy azok társaságát kerülöd, akik lelked nyugalmát megzavarják?
Akarsz ismét szelíd, szeretetre méltó és kedves lenni ahhoz a személyhez, akit a mai napig ellenségednek tekintettél, mert hibát követett el ellened?
Na jó, térj vissza megszokott elfoglaltságodhoz, munkádhoz, családodhoz, tanulásodhoz!
Ne feledd el azonban ezt a negyedórát, amit itt közösen eltöltöttünk!
Őrizd meg magadban – amennyire sikerül – a hallgatást, a szerénységet, a benső összeszedettséget, a felebarátok iránti szeretetet!
Szeresd édesanyámat, aki a tiéd is!
És jöjj ismét hozzám olyan szívvel, ami még jobban tele van szeretettel, még jobban átadta magát lelkületemnek.
Akkor mindennap új szeretetre, új jótéteményekre, új vigasztalásra találsz szívemben.

(Eigentümer, Herausberger und Verleger:
Pastoralamt der Erzdiozese Wien)