Ökumenikus istentisztelet Rahón

A rahói keresztény egyházak életében először került sor ökumenikus istentiszteletre 2009. február 8-án a rahói római katolikus templomban. A római és görög katolikus, valamint a pravoszláv és református egyházközségek lelkipásztoruk vezetésével érkeztek az istentiszteletre, hogy közös imádsággal kérjék Isten kegyelmét a keresztények közötti egység megvalósulására.

„Örvendezzünk jertek, áhítatos lelkek…” – hangzott a kezdőének, amelyet Mikulyák László római katolikus plébános köszöntése követett ukrán és magyar nyelven. „Ma mint Jézus tanítványai gyűltünk össze Isten oltáránál, hogy a mi Üdvözítőnkkel együtt imádkozzunk minden keresztény egyesüléséért, mint ahogy Urunk is imádkozott az utolsó vacsorán Egyházának egységéért” – mondta László atya.

Az istentisztelet első részében Jézus a farizeusról és a vámosról elmondott példabeszéde alapján tartotta bűnbánati elmélkedését Mikhail Kricsfalusi ortodox pópa, aki gondolataiban kiemelte: „A keresztények egységének legnagyobb akadálya nem a dogmák és rítusok közötti különbözőség, hanem a gőg, amely megakadályozta a farizeust is, hogy imádsága meghallgatásra kerüljön Isten előtt, és akadályozza ma is a keresztények egységét.”

László Károly református lelkész a római levél alapján kifejtett elmélkedésében kiemelte, hogy az Isten fiaiként a Szabadság Lelkét nyertük el mindnyájan.

„Amikor János Pathmos szigetén a nagy tömeget látja, akkor azt írja, hogy közös volt bennük ruhájuk fehérsége, amelyet a Bárány vérében mostak meg … Amikor majd a Bárány elé állunk, nem lesznek református, pravoszláv vagy katolikus fehérruhások, hanem mindnyájan egyek leszünk, ha Jézus evangéliuma szerint élünk.”

A „Legyenek eggyé kezedben” (Ez 37,17) gondolat alapján Vaszil Nosza görög katolikus esperes kiemelte, hogy „amiként az ószövetségben az Isten akarta az egységet Júda és Izrael között, ugyanúgy akarja ma is az Egyháznak egységét … Izrael különválása után ellenségeskedés és háború kezdődött, és ha mi a harmadik évezredben nem építjük az egységet, akkor a keresztények között még súlyosabb és mélyebb szakadások és ellentétek lesznek.”

„Jézus nem azt kérte főpapi imájában az Atyától, hogy megmentse tanítványait a világtól, hanem hogy megszentelje őket – kezdte gondolatait Butsy Lajos aknaszlatinai plébános – és ebben a megszentelt állapotban minden kereszténynek az a feladata, hogy megteremtse az egységet családjában, egyházában, környezetében.”

A Miatyánk elimádkozása után következett a kiengesztelődés szertartása. A koreai egyház javaslata alapján a közös kiengesztelődés egyik szimbólumaként egy négy részre hasított fadarabot illesztettek össze a jelenlévő lelkipásztorok, majd az egység vágyának szimbólumaként egy-egy fehér szalaggal kötötték át, amelyet a békecsók követett.

Az istentisztelet végén minden lelkipásztor saját szertartása szerinti áldásban részesítette a jelenlévőket.

Az idei rahói ökumenikus istentisztelet azért nagyon jelentős, és nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy történelmi, mert részben Rahón először gyűltek össze keresztény közösségek, hogy imádságban kifejezzék az egység iránti vágyukat, másrészt egész Kárpátalján a rahói volt az idei ökumenikus istentiszteletek között az egyetlen, ahol a pravoszláv egyház papja is részt vett. Adja Isten, hogy ez az egységtörekvés minden jóakaratú keresztény ember szívében gyökeret verjen, és meghozza a maga gyümölcseit

Mikulyák László
rahói plébániai kormányzó