PAPSÁG NÉLKÜLI EGYHÁZ

75

A japán keresztények üldözése nem tudta kiirtani a japán katolicizmust. Amikor Japán újra megnyitotta kapuit a világ felé, a francia misszionáriusok voltak az elsők, akik vállalták a hithirdetést, páter Petitjean szerzetessel az élen. Nagaszakiban még teljesen ép katolikus templomot talált. Csodálkozva látta, milyen gondozott és tiszta. Bement, letérdelt és hosszan imádkozott. Közben egész kis csoport gyűlt össze a templomban. Amikor kijött, az emberek mentek utána. Szívesen rájuk mosolygott. Azok tartózkodóan visszamosolyogtak. A legidősebb végre megkérdezte: „Milyen vallású vagy?” Azt felelte, hogy katolikus. Még mindig gyanakodva három kérdést tett fel: „Tiszteled-e az Istenanyát? ” A páter erre előhúzta a zsebéből és felmutatta a szentolvasót. Az öreg is elővette a magáét és összehasonlította. Egyezett. Még mindig tartózkodóan kérdezte: „Elismered-e a pápát?” A misszionárius mosolyogva nyúlt ismét a zsebébe, és most a pápa képét mutatta fel. Már vagy 30-40 ember gyűlt össze. Az öreg most már sürgetően tette fel a harmadik kérdést: „Hol van a feleséged?” Az atya mosolyogva felelte: „Nekem nincs feleségem. Én papi nőtlenségben élek. De miért kérdezed mindezeket?” Erre az öreg élenjáró és a többiek is boldogan és sírva csókolgatták kezét, ruháját. Az öreg azután elmondta, hogy az utolsó távozó misszionárius türelmes várakozásra intette őket. Azt mondta, eljön majd az idő, amikor a hithirdetők ismét visszatérnek. E három kérdésre adott feleletből megtudják majd, vajon igazi tanítást hordoznak-e. Elmondta azt is, hogy 251 év eltelte után mintegy 3000 katolikus él a környéken. Hogyan maradhattak meg ennyi ideig pap nélkül?
Páter Petitjean az egyik családnál megtudta a következőket:
– Amikor a keresztények magukra maradtak, egyedül szervezték meg a közösséget. A hívőközösség élén a chokata (istenes ember) elnökölt, aki jól ismerte és elő tudta adni a keresztény tanítást. Segítőtársa a mizukata, a keresztelő volt. Feladata, hogy érvényesen szolgáltassa ki a keresztséget. Az egyházi naptár megőrzésének és megtartásának felelőse a kikuyaku volt.
A Szentlélek vezetésével így élt két és fél évszázadon át a „pap nélküli egyház” Japánban.