Puha hóban csizmák nyoma, Mikulás jár ma titokban…

41

Egyszer esik esztendőben Miklós-nap, mikor minden jó kisgyermek cukrot kap… Akár lehetne folytatni ilyen csodálatos kis versikékkel, de most a várakozásról szeretnék egy pár szót mondani. Mi, felnőttek is évről évre várjuk, hátha meglep valamivel Szent Miklós – lehet, hogy azért olyan kedves az ünnepe, mert egybeesik Advent kezdetével? Ilyenkor a felnőttek is megpróbálnak jobbak lenni, és persze jól tudjuk gyermekkorunk óta, hogy a jókat jutalmazzák… így próbáljuk elképzelni ezeknek a csöpp-ségeknek a lelkivilágát ezen a napon. Kíváncsian nézem, hogy reagálnak a JÓ ÖREG MIKULÁSRA a “Szent Anna” óvodásai. Nem kell messziről jönnie, minden évben a helyi Bolyai János Középiskola készít számunkra meglepetést. Mi. kollégák is részesültünk meglepetésben, vendégek érkeztek óvodánkba – támogatóink egyikének képviselője, az Illyés Közalapítvány munkatársa is velünk ünnepelt.

Na végre, kopogás, megérkezett… Tágra nyílt szemek, ügy veszem észre, önvizsgálatot tartanak gyermekeink, csak hogy ki nem mondják: “Vajon jó voltam, én is kapok valamit?” Talán egy percig tart a szorongás, és elkezdenek szavalni, énekelni, táncolni, és természetesen kérni. Egy pici lám” megszólítja: “A mamának is hoztál ajándékot?” – és a csomagja mellé gyertyát is kér. Próbáljuk kérdezni, mire neki a gyertya, a válasz egyszerű: hogy MINDIG VILÁGOSSÁG LEGYEN!

HÁT LEGYEN! A magam és a munkatársaim nevében kívánom minden kedves olvasónak.

Puliszka Éva
az aknaszlatinai Szent Anna Katolikus Óvoda igazgatója