Skóciai Szent Margit

51
Skociai

A középkorban egyházunk két Margit nevű szenttel is gazdagodott. Míg a magyarság számára IV. Béla lánya, Árpád-házi Szent Margit az ismertebb, addig a brit szigeteken Skóciai Szent Margit emlékét tartják nagy becsben, aki szintén magyar földön született, és gyermekkorát is ott töltötte.

Miután az V. században összeomlott a brit szigetek fölötti római uralom, a VI. században pedig kialakultak az első angolszász államok, Nagy Alfréd, Wessex királya elfoglalta Londont és uralma alatt egyesítette ezeknek az államoknak a többségét. Néhány évvel Margit születése előtt az Angliába ismételten betörő dánok megfosztották trónjuktól Nagy Alfréd utódait, majd hosszan tartó háborúskodás és vérontás után az angolok elismerték uralkodójuknak a dán királyt, a keresztséget felvevő Nagy Kanutot (1016-1035).

Alfréd király leszármazottai, Edward és ikertestvére, Edmund Magyarországra menekültek, ahol Edmund nemsokára fiatalon meghalt, míg Edward feleségül vette Szent István leányát, Ágotát, akitől három gyermeke született. Margit volt közülük a legidősebb, 1047. június 10-én született Réka várában, a Baranya megyei Mecseknádasd mellett.

1057 körül Edward feleségével és gyermekeikkel – Margittal, Krisztinával és Edgárral – visszatért Anglia földjére. A kis Margit tehát tízévesen lépett Anglia földjére, ahol apját királlyá koronázták ugyan, de néhány év múlva meghalt. 1066-ban Margit öccsét, Edgárt választották királlyá, ám nem maradt esélye a Hódító Vilmos vezetésével betörő, győztes normannokkal szemben.

A reménytelen helyzetben Edgár anyjával és nővérével Skóciába, Anglia ősi ellenségéhez menekült, ahol a skót uralkodó, III. Malcolm 1069-ben megkérte Margit kezét. A hercegnő csak családja sürgetésére mondott igent a házasságra. „Malcolm a legnemesebb családból vett magának feleséget – írja Theoderich, a későbbi királyné bencés gyóntatója és életrajzírója –, aki még nemesebb volt bölcsességében és jámborságában…” Miután Margit Skócia királynéja lett, mély hitéletével döntő befolyást gyakorolt, mindenekelőtt férjére, a „véres” Malcolmra, aki korábban félelmetes kegyetlenséggel állt bosszút apja gyilkosán, Macbeth-en és hívein. A királyné azonban fokozatosan megszelídítette férjét, aki „hatására elhagyta vad szokásait… semmiben sem gátolta a királyné jótékonykodását… Egész környezete megváltozott Margit körül… Előtte többé egy durva szót ki nem ejtettek.”
Házasságukból nyolc gyermek született, hat fiú és két leány. Margit nemcsak gondos anya volt, hanem népének is jótevője, a szegények segítője, az egyház pártfogója. Skócia népe hálás szeretettel tisztelte az irgalmasságáról híres Margit királynét, aki minden nyomorúságos szenvedőn segített, különös figyelmet fordítva a betegekre. Emellett iskolákat nyitott, megalapozta a skót szövőipart.

Egyházi reformok is fűződnek nevéhez: egységesítette a liturgiát, rendezte az egyházi visszásságokat; templomokat, kolostorokat építtetett, amiben férje is támogatta. Sőt, Margit összehívta a skót egyház zsinatát, hogy a római egyháztól eltérő szokásoktól megszabadítsa a skótokat. A királyné a zsinaton tárgyalt teológiai kérdésekhez is hozzászólt. Többek között ahhoz, hogy a bűnös embernek szabad-e Krisztus testét magához vennie. Margit azt a nézetet képviselte, hogy ha valaki meggyónt, megbánta bűneit, megtette az elégtételt, és hittel járul a szentáldozáshoz, az a Szentírás szerint nem ítéletre, hanem bűnei bocsánatára méltó.

Skóciai Margit, aki Alfréd családjának utolsó királynéja volt, minden angol királynő anyja is lett, mivel Matild leánya Hódító Vilmos legkisebb fiának, I. Henriknek lett a felesége. Margit legkisebb fia pedig I. Dávid néven követte apját a skót trónon; igaz, mindvégig az angolok irányítása és ellenőrzése alatt uralkodott.

Margit 1093. november 16-án halt meg, négy nappal azután, hogy férje, Malcolm és legidősebb fia az angolok elleni csatában elesett. Edinburgh mellett, a Malcolm által alapított Szentháromság templomban temették el (jelenleg férjével és fiával Edinburgh közelében, az általa Dunfermline-ban alapított bencésrendi kolostorban nyugszik). A nép körében mindjárt terjedni kezdett szentségének híre. Neve máig a legelterjedtebb keresztnév Skóciában. IV. Ince pápa avatta szentté 1261-ben.

Hogy a szent királynő példája mire biztat napjainkban? Környezetünkben ma is akad bőven durvaság és kegyetlenség, tudatlanság és szomjúság, szegények és gondoskodásra, vagy akár csak jó szóra szorulók. A mi világunk sóhajában is ott a nagy szomjúság a hiteles emberségre, a Jézust követőkre…

Összeállította: Riskó Marianna

A képen az Edinburgh-i Szent Margit kápolna képe látható. Szent Margit bibliát tart a kezében, melyen a magyar piros-fehér-zöld színek láthatók. A helyi idegenvezetők erre külön fel is hívják a látogatók figyelmét.