Szeretni a szeretet megtapasztalása nélkül lehetetlen!

67

Nekünk, keresztényeknek van tapasztalatunk Isten végtelen és irgalmas szeretetéről. De vajon mi, az egyház szeretetszolgálatát vállalók, milyen tapasztalatból merítünk, milyen istenképet hordozunk, miről teszünk tanúságot? Ezek a kérdések merültek fel sokunkban a március 19. és 21. között Nagyszőlősön megtartott idei karitászos lelkigyakorlaton a Kecskemétről meghívott Jávorka Lajos atya elmélkedés-sorozata nyomán. Imaháttér nélkül, elcsendesedés, elmélkedés, a Lélekkel és önmagunkkal való szembesülés nélkül bármely szolgálat kiüresedik, végül hitelét veszti. A karitászban való szolgálatra ez hatványozottan áll, hiszen az naponkénti találkozást jelent a kiszolgáltatott,. a segítséget váró Jézussal. Kérdés, hogy mindig felismerjük-e őt; itt nem a „kenyértörésben”, hanem a néma és a kiáltó segélykérésben ugyanúgy, mint az adásban. „Mert Jézus élete egy odaadott élet volt – emlékeztetett Lajos atya -, a Szentírás írói nem arra csodálkoztak rá, mennyit imádkozott Jézus, hanem arra, hogy élete egy folyamatos szeretetadás volt.” De felhívta a figyelmünket arra is, hogy Jézus minden tettével az Atya dicsőségét akarta szolgálni. E csodás példát követni nem lehet hivatalból, időbe, korlátok közé szorítva. A karitászban végzett szolgálat ezért életformát is jelent. Mennyi figyelmeztetést, szembesítést és vele együtt bátorítást kaptunk egyszerre a lelkigyakorlat során! Jézus nem magányos hősöket kíván, közösséget akar építeni velünk és általunk. Egységet, amely nem egyformaságot jelent, hanem egymás másságának elfogadását. „Mert maga az Isten is ilyen!” – emlékeztetett és buzdított Lajos atya a Szentháromság természetének újrafelfedezésére, mert csak így sikerül igazi szeretetközösséggé formálni karitászainkat. Az elmélkedés fontos része a jézusi közösség működési szabályainak elemzése volt. Egyedül Jézustól tanulhatnak közösségeink mindenkit szeretni, kiüresedni és eggyé válni a másikkal, kiengesztelődni és életet adni, együtt imádkozni, és azt is teljes lélekből. Csakis így tudjuk a hiteles szeretetre szomjazó világnak tanúságtevő módon Jézust nyújtani, csak így tudjuk megszólítani az egész embert. Csak ily módon tudunk újjászületni és megújulni itt a szűkebb pátriánkban is.

Riskó Mariann, Nagyszőlő

„Az igazi karitászos – misztikus, aki nem ruhát és élelmet ad, hanem magát Jézust adja.”
Jean Vanier