SZÖVETSÉG A BOLDOGSÁGRA

93

„Ez az év is jól kezdődik!” – szokták mondani az emberek. Számomra – és remélem, rajtam kívül még sok fiatal számára – tényleg jól indult, ugyanis január 2-án kezdődött meg a IV. Kárpátaljai Ifjúsági Találkozó „Szövetség a boldogságra” címmel. Már délelőtt 10 órától érkeztek lelkes és vidám római katolikus, református és görög katolikus fiatalok a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolába Kárpátalja különböző részeiről.
Nagy örömmel töltött el az, hogy újra láthatom a régi ismerősöket, akik már részt vettek az eddigi találkozókon, és megismerkedhetem azokkal, akik most jöttek el ide először.
Mindnyájan örömmel énekeltük együtt a taizéi énekeket, amelyek már annyiszor hoztak minket közelebb egymáshoz, majd pár perc éneklés után Bernardin atya néhány kedves szóval üdvözölte a résztvevőket, és megnyitotta a találkozót. A fő téma, amely mindig aktuális, a család és a házasság volt. Az első előadást Szecsányi Eszter tartotta. Arról beszélt, hogy milyennek kell lennie az igazi nőnek és az igazi férfinak.
” Valójában az, ami az emberségünket adja, a saját nemünknek helyes és keresztény módon való megélése, ettől leszünk igazán nők vagy férfiak… Próbáljuk megismerni egymást! Fontos, hogy megismerkedjünk a másik nemmel, azért, hogy megtalálhassuk – lélekben és testben – majd az igazit.” Elmondta, mennyire fontos, hogy egy férfi férfi legyen, tudjon döntéseket hozni, s eltartsa a családját. A feleség pedig megadja a családnak azt a hátteret, amelytől az otthon nemcsak szálloda, hanem igazi meleg fészek lesz, ahol a gyerekek biztonságban és szeretetben nőnek fel. Ezenkívül azt is megtudtuk, hogy nem az a fontos elsősorban, hogy milyen a külsőnk, hanem az, hogy milyen szegény vagy gazdag a lelkivilágunk, menynyire nőies vagy férfias a viselkedésünk.
Az előadást kiscsoportos megbeszélés követte, ahol mindenki elmondhatta a témával kapcsolatban a saját véleményét. A kiscsoportokban való beszélgetés azért is jó, mert 10-12 ember közelebbről is megismerheti egymást, és jókat lehet vitatkozni. Ha valamilyen kérdésben nem jutottunk előbbre, nem tudtuk eldönteni, hogy mi a helyes, a Fórumon feltehettük kérdéseinket az előadóknak. A bátrabbak személyesen, a kevésbé bátrak írásban. Az előadókat meghívhattuk a kiscsoportos megbeszélésre, ha valamilyen témáról többet akartunk megtudni.
Igazi melegséget sugároztak a közös esti imádságok, hiszen ahol ketten vagy hárman az Úr nevében összejönnek, ő velük van, itt pedig több, mint százan szóltunk Hozzá.
A találkozó minden napja ajándék volt a számunkra. Minden előadótól rengeteget tanulhattunk, és aki felhasználja az életben ezt a tudást, biztos vagyok benne, hogy csak hasznára válik.
Sok érdekeset hallhattunk magyarországi vendégeinktől. Megismerhettük a gyermeknevelés egy-két alapvető kérdését. Megtudhattuk, hogy gyermekeinket csak feltétel nélküli szeretettel nevelhetjük igazán. Az egyik házaspártól hallottunk arról is, hogyan lehet házasságban szegényen, de gazdag lélekkel élni. Hiszen az igazi gazdagság a gyermekáldás. Minél több gyerek van egy családban, annál gazdagabb az. A jelenlevő házasok mindegyike több gyermeket is vállalt, akiket el is hoztak a találkozóra.
Ablonci Margit a párválasztásról beszélt a Biblia alapján. Rávilágított arra, mennyire fontos, hogy a társunkkal, akivel egy egész életen át kell együtt élnünk, csak akkor leszünk igazán boldogok, ha azt Istentől kapjuk. „Ha nem ajándékként kapom az Istentől azt a másik embert, akkor nincs jogom hozzá. Tehát Isten vezessen az ő Igéjén keresztül. Csak az van Istentől, ami mind a két emberben működik. Rengeteget kell imádkozni azért, hogy ebben biztosak legyünk. Nem az az Igazi, akivel le tudnánk élni az életünket, mert ilyen több is akadna, de olyan, aki nélkül nem, csak egy.” Azon is elgondolkoztunk, hogy vannak, akiknek más feladatuk van az életben, és ezért jobb, ha egyedül maradnak.
Nagy feladata a hívő házaspároknak, hogy életformájukkal Isten szeretetét sugározzák. „Be kell bizonyítanunk, hogy az élet szép és jó” – hangzott el az egyik előadásban.
A lelki gyarapodás mellett szórakozásra is jutott idő. Báli és népi táncokat tanultunk, és kirándultunk a nagyszőlősi vár romjaihoz. Gyönyörű idő volt, sok gyerek szánkózott a hegyoldalon.
Nagyon hálásak vagyunk a szervezőknek, mindenkinek, aki részt vett abban, hogy létrejöjjön a találkozó. Köszönjük az előadóknak a sok szép és hasznos tanítást, amivel gazdagabbá tettek minket. Főként pedig hálát adunk Istennek, hogy annyi fiatal imádkozhatott együtt: a különböző felekezetekhez tartozó százhatvan fiatal kézen fogva keresztény testvérként mondta el a Miatyánkot – boldog és felejthetetlen pillanatok!
A találkozót Tihamér atya zárta be: „A szerelem és a házasság célja a szeretet, a szeretetben való kiteljesülés.” Majd feltett néhány kérdést: „Érdemes volt-e eljönni? Jó volt-e a témaválasztás? Mit viszünk magunkkal? Mi az, amin változtatni kell? Mit szeretnénk jövőre?”
Befejezésképpen a református és a katolikus papok közösen adták áldásukat

Margitics Ildikó
Nagyszőlős