A Mester itt van, ma is gyógyít… Gyógyító lelkigyakorlat Szinyákon

156

Csiszér László dalait hallgatjuk mindennap; a több száz dal egyike ez: „A Mester itt van…”

Szinyákon vettünk részt egy lelkigyakorlaton a feleségemmel. A felkészülésünk olyan volt, mint bármelyik más lelkigyakorlat előtt: imádkoztunk, kiüresítettük önmagunkat. Teljesen nyitott szívvel és szentírásainkkal érkeztünk.

Ez a lelkigyakorlat mégis más volt, mint az eddigiek. És nem azért, mert egy indiai verbita missziós szerzetes, James Mariakumar és Mary Pereira nővér tartották angol nyelven. Nem is azért, mert a fordítók lenyűgözően adták át a tanításokat. És nem azért, mert a papokon keresztül átadtuk bűneinket az Úrnak. Nem is azért, mert Majnek Antal püspök megtisztelt minket jelenlétével. És végül nem azért, mert mindennap volt rózsafüzér, irgalmasság rózsafüzére, tanítások, szentségimádás és szentmise is.

Meggyőződésem, hogy azért volt más, mert a felsoroltak együttes hatására összhangban, közösségben voltunk minden jelenlévővel és a világ összes keresztényével. Nemcsak azt éreztük, hogy a Szentlélek templomai vagyunk, hanem azt is, hogy a nagy, krisztusi templom (az egyház) alkotóelemei vagyunk.

Csodák márpedig vannak.

A feleségem hét éve szenved a derékfájásai miatt. A fájdalmai évről-évre egyre nagyobbak. Baloldalon a derekánál állandó fájdalmak és állandó forróság tapasztalható, emiatt idén már feladtuk biciklis zarándoklatainkat.

De ez már a múlt. 2017. október 17-én meggyógyult.

Éjféltájban jött be a szobába, és le nem törölhető mosollyal az arcán azt mondta: „Meggyógyultam!”. Én hitetlen Tamásként kértem, hogy megérinthessem a fájdalmas területet, és amikor megérintettem, bizonyossá vált a számomra, hogy valóban meggyógyult. A hőmérséklete olyan volt, mint a teste többi részén. Rögtön tudtam, hogy csoda történt. Hívő római katolikus kereszténynek tartom magam, mégis megdöbbenéssel fogadtam a gyógyulást.

Holott minden nap hallom: „A Mester itt van, ma is gyógyít, Jézus gyógyít és szabaddá tesz…”

Hálásak vagyunk James atya közbenjáró imádságáért, de tudjuk, hogy nem ő volt, aki csodát tett, hanem Jézus Krisztus. Azzal is tisztában vagyunk, hogy hit nélkül még Ő sem tud meggyógyítani.

Ezért – és ezt már magamnak is írom –, törekedjünk, hogy hitünk megközelítse a mustármag nagyságát!

Miért osztottam ezt meg veletek? Egyrészt azért, mert testvérek vagyunk, és remélem, együtt örültök velünk. Másrészt azért, mert ez keresztény kötelességem: „Hirdessétek dicsőségét a pogányok között, csodatetteit minden nép előtt!” (Zsolt 96,3).

Fudella József, Nevetlenfalu