Bohán Béla atya aranymiséje Ungváron

848

Előző számunkban beszámoltunk Béla atya aranymiséiről. Felsorolásunkból kimaradt az ungvári szentmise, melyről most az egyik ungvári hívő tájékoztat bennünket. Augusztus 8-án zsúfolásig megtelt a Szent György templom Ungváron. Itt gyülekezett nem csak a város, hanem az egész járás buzgó, római katolikus híveinek serege, hogy virágkosárral, csokrokkal, s nagy hálával adózzanak Bohán Béla atyának, aki itt is megtartotta aranymiséjét.

Templomunk énekkara után János atya köszöntötte az ünnepeltet: Isten hozta, hálát adunk azért a tíz évért, melyet Béla atya nálunk töltött szorgalmas, gyümölcsöző munkával. További jó munkát, egészséget kívánunk, Isten áldása kísérje, bármerre jár! Béla atya visszaemlékezett indulására, életútjára, paptársaira, s arra a jezsuita atyára, aki annak idején útnak indította.
Titokban szentelték pappá 1960- ban, Máriapócson volt az első szentmiséje. Nagyon sok helyen szolgált, előfordult, hogy csak mint harangozó vagy kántor tevékenykedhetett, de hála Istennek elért oda, hogy aranymisét tarthatott.
Levéltári adatokból merítve Béla atya elmondta, hogy 1945-ben Kárpátalján összesen 46 római katolikus plébános volt. Sokukat elhurcolták a vörös rezsim elején, 15-en közülük mégis megérték az aranymiséjüket, hatan pedig gyémántmiséjüket is elmondhatták!
Ungváron 1933-ban volt aranymiséje Tahy Ábrahámnak, s Bujaló atya is megkapta ezt a kegyelmet. Minek köszönhetjük, hogy Istentől azt a kegyelmet kapjuk, hogy meghív papnak vagy valamely más hivatásra? Béla atya elmondta: nagyon fontos az ima. Biztos benne, hogy nagyon sokan imádkoztak a papokért a legreménytelenebb időkben is. Kevesen voltak az apostolok, de tevékenységük kiterjedt az egész világra. Jézus mindannyiunkat hív, de kevesen képesek lemondani mindenről, s őt választani.
Pedig hatalmas a jutalma annak, aki Istenben bízik. Sok bizonyítékot találunk erre a Szentírásban, de mai életünkben is. Hinnünk kell a jövőben. A kitartó, odaadó ima csodákra képes. Ezt bizonyítja Béla atya egész eddigi élete.
Az Ungváron eltöltött 10 év (1991- 2001) szorgos munkájának eredménye: a „szegényház” visszaszerzése, a radvánci kollégium telkének és az Ukrajna áruház mögötti teleknek megszerzése (ahol felépült a Jézus Szíve kápolna, s épülőben van a görög-római templom is), a plébániatemplom udvarában pedig a lourdes-i barlang. Aktív tevékenységének köszönhetően az iskolákban megindult a hitoktatás.
Béla atya szerényen a Szentírást idézte: „A jó szolga éberen várja Urát! Mindenkit tehetsége szerint kérnek számon. Aki sokat kapott, többel kell elszámolnia.” A szentmise végén hitközöségünk nevében Medveczky Arnold kurátor köszöntötte az ünnepeltet.

 

 

Előző cikkTanévzáró ünnepség a bakosi hétvégi iskolában
Következő cikkMisszió otthonról