Segélycsomag és evangélium

A Karitász munkájának kezdettől fogva célja volt a fizikai segítség mellett a lelki támogatás, az evangelizáció is. Hiszen az életünk valójában attól javul meg, ha jobban megismerjük Isten szeretetét és közelebb kerülünk Hozzá.

Az ősszel elkezdődött azoknak a lelkinapoknak a sorozata, amelyet esperesi kerületenként szervez meg a Karitász azok számára, akik segélyben részesülnek – és természetesen minden érdeklődő számára is. Két beszámoló következik.

„Ahogy az Atya szeret engem, úgy szeretlek én téged” – lelkinap Szlatinán

Az Aknaszlatina-Kőrösmező körzet egyházközségi tagjai részére lelkinapot szerveztünk november 12-én Aknaszlatinán, melyen 92 idős és fiatal vett részt, akik a „Rendkívüli segélyek” magyarországi gyűjtéséből kaptak segítséget 2015 júniusától. Az egész napos program lehetőséget biztosított a résztvevőknek egy nagyon időszerű kérdés megvizsgálására. A nap témái a szeretet, a szeretet megosztása, az odaadás, a bűnbeesés veszélye, a megbocsátás és az elfogadás volt – melyeket Popovicsné Palojtay Márta, a „Rendkívüli segélyek program” koordinátora és a Család és Élet Egyesület vezetője, valamint Béres István atya, aknaszlatinai plébános vezettek fel.

Közben volt kiscsoportos foglalkozás, amely keretében sikerült egyéni tapasztalatok alapján megosztani egymás között a gyógyulás útját a gondok és a problémák területén.

Az Istent dicsőítő énekekben és imádságokban, a szentségimádásban és a szentmisében a résztvevők mély egységet éltek át a közöttünk levő Istennel és egymással.
Nagyon vártam már ezt a napot, mert úgy éreztem, hogy szükségem lenne kizökkenni, kikapcsolódni a hétköznapokból, megállni és elmélyülni. Nagyon sokszor hallottam, hogy milyen nagy szükségünk van a feltöltődésre. Ez az alkalom óriási feltöltődés volt mindenkinek. A találkozások és beszélgetések bearanyozták a napomat.

A nap záróimádsága szerintem nagyon megérintett mindenkit. A gondviselő Isten elé vihettük minden bánatunkat, fájdalmunkat, szenvedésünket, örömünket. Cserébe kis mécseseket kaptunk, melyeket hazavihettünk otthonunkba.

A szentségimádás volt a nap fénypontja, amikor el tudtam mélyülni, odafigyelni a belső hangokra. Egy pillanatra felnéztem, és ekkor vettem észre, hogy minden résztvevő eljött a templomba. Ez nagyon jó érzés volt, hogy nem volt hiába…

A szentségimádás és a szentmise alatt tiszta szívvel fohászkodtam és kértem irgalmas Urunkat, hogy tartson meg minket ilyen egységben. Mert gondolom, ha hazamennek a résztvevők és elmesélik, milyen csodás napjuk volt, legközelebb még többen jönnének el, és nem is az lenne már fontos, hogy a segélyekből ki mennyit kapott, vagy hogy kinek mennyi jutott, hanem hogy mit tehetünk, hogy jobb legyen az életünk önmagunktól, Isten segítségével.

Szeretném megköszönni minden munkatársamnak és résztvevőnek, akik bármilyen módon hozzájárultak ennek a szép napnak a megszervezéséhez. Köszönjük István atyának és Mártának a jó témákat, csodás imádságokat és énekeket, kérjük Isten áldását további szolgálatukra, munkájukra.

Egy szép verssel, vagy inkább imával zárom soraimat.

Van egy szolgálat, melyhez nyelv se kell,
se nagy erő, se kéz, se láb,
és mégis ez jut legtovább.
Ez a szolgálat hangtalan, nem gyors,
sőt mozdulatlan.
Titokzatos: az nem is tudja tán,
kiért hűn szolgálsz nap-nap után,
nem is sejti, mi hozza azt,
hogy bújára talál vigaszt.
Csak azt érzi, hogy megjavul,
élte lassan átalakul.
Gyönyörűséges iga ez,
amely boldogságot szerez,
így szolgálni könnyen lehet,
nem kell hozzá, csak szeretet.
Nem kell nap. Néhány perc csupán,
Jézus nevével ajakán.
Nem tett, csak hit, lélek-erő, akarat égbe emelő…
Aki végzi, annak kiváltság
és mindnyájunkért, mert IMÁDSÁG.

Ruszányuk Zsuzsanna

Lelkinap Ungváron

December 10-én, szombaton a Karitász adventi lelkinapra hívta meg azokat a barátait Ungvárról és környékéről, akik a támogatásokból részesültek. Ahogyan a mi Urunk is egyaránt segítette az emberek testét és lelkét, az egyház is így próbál tenni.

A finom ebéddel egybekötött lelkinapon közel 100 testvérünk vett részt. A helyszín a radvánci Szent Gellért Kollégium volt, a programot Thurzó Péter atya, Popovicsné Palojtay Márta és Handera György vezette. Isten irgalmas szeretetéről, a gyermeki lelkületről, a gyónás szépségéről hallhattak a résztvevők, volt imádság a kereszt előtt, szentségimádás, szentmise és gyónási lehetőség is.

Sokan megélték azt, amit az egyik résztvevő így fogalmazott meg: „A fejemmel eddig is értettem, hogy Isten szeret, de most valahogy a szívemmel is megértettem.”