20 éves a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség

80

A történelmi Magyarországon 1912. december 28- án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség. Trianon után az elszakadt területeken nehezebben, de tovább működött a mozgalom, mely aztán az 1938–44 közötti időszak alatt újra virágkorát élte. Így Kárpátalján is, ahol azonban az 1944-ben „bevonuló” szovjethatalom megszüntette a mozgalmat. 1991-ig kellett várni, hogy újjászülessen. December 10-én a munkácsi Rákóczikastélyban emlékülést tartottak a kárpátaljai cserkészet újjáalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából.

Az ünnepség kezdetén a jelenlévők elénekelték a Sík Sándor által komponált Cserkészinduló első versszakát, majd Popovics Pál, a KáMCSSZ elnöke üdvözölte a meghívott vendégek sorában Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, dr. Gégény Edmondot, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának konzulját, Buday Barnabás evangélikus lelkészt, a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának elnökét, Molnár Szilárdot, a Romániai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökét, a kassai cserkészeket, Gulácsy Lajost, a Munkácsi Református Egyházkerület tiszteletbeli püspökét, Pogány Istvánt, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye általános helynökét, Marosi István nagybégányi görög katolikus parochust, Rácz István técsői római katolikus plébánost, Taracközi Gerzson munkácsi református lelkipásztort, Gulácsy Gézát, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatóját, Nagy Sándort, a KMPSZ elnökségi tagját.

„Nagyon fontos, hogy legyenek olyan mozgalmak és közösségek, amelyek ezeket az egyéni, roppant fontos alkotó energiákat hasznos célok felé tudják terelni, valamilyen társadalmilag fontos cél érdekében fel tudják használni. Különösen értékesnek tartom azokat a mozgalmakat, közösségeket, amelyek az oktatáson és a nevelésen keresztül próbálkoznak meg ezzel” – mondta Dr. Gégény Edmond konzul. Ezután felolvasta Répás Zsuzsannának, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárának Popovics Pálhoz írt levelét. Popovics Béla, a KáMCSSZ tiszteletbeli elnöke közel két évtizedig vezette a szervezetet. Most visszaemlékezett az 1991-es kezdetre, amikor kilenc másik fiatallal meghívást kapott a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Gödöllőn megrendezett vezetőképző táborába. Visszatérve nagy lelkesedéssel láttak munkához. Őrsöket szerveztek, foglalkoztak a jelöltekkel, majd idővel csapatokat alakítottak. 1991. december 15- én Munkácson a Zrínyi Ilona Könyvtárban kimondták a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) megalakulását.

Néhány hónap elteltével Ungváron megyei szinten is sikerült bejegyeztetni a szervezetet. Később cserkészújság is létrejött, a közkedvelt Nyomkereső. „Káoszba burkolózó világunkban az Isten, a család és a nemzet az az iránytű, ami mind a fiataloknak, mind a kisebbségben élőknek irányt mutathat” – hangsúlyozta a cserkészet alapgondolatát Popovics Béla.

Buday Barnabás a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) jókívánságait tolmácsolta. Visszaemlékezett 1992-re, amikor meghívott vendégként, a magyar cserkészszövetség tagjaként részt vehetett egy Huszt mellett tartott táborozáson, ahol tanácsokkal segítették a frissen megalakult kárpátaljai cserkészmozgalmat.

Elmondta, hogy a Magyar Cserkészszövetség megalapításának 100. évfordulója tiszteletére a jövőben szeretnének megrendezni egy összmagyar Nemzeti Cserkésztábort, melyben a kárpátaljai cserkészek részvételére is számítanak. A Romániai Magyar Cserkészszövetség jókívánságait tolmácsolta a KáMCSSZ-nek Molnár Szilárd, a szervezet ügyvezető elnöke. Ajándékul egy Szent György lovagot ábrázoló faszobrot ajándékozott. Ők szintén nemrég ünnepelték újraalakulásuk 20. évfordulóját. A szlovákiai cserkészek küldöttei közül Horvát Dániel gratulált. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség szintén akkor ünnepelte újraalakulásának 20. évfordulóját.

Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök az 1938- as visszacsatolást követően szintén cserkészként tevékenykedett, melyre így emlékezett vissza. „Mi is volt a cserkészmozgalom? A fiatalok között egy életcél, egy szolgálati lehetőség, egy nagyszerű alkalom, hogy hogyan éljék meg a fiatalságot. A cserkészmozgalom célja az volt, hogy a társadalomnak példaképet faragva és mutatva emberségre nevelje a fiatalokat.” Taracközi Gerzson a cserkészmozgalomról mint a történelmi egyházak partneréről, az ifjúságot mentő és megtartó szervezetről szólt. Mint elmondta, Munkácson nagyon sok gyermeket vonz a cserkészet gondolata, ami a szervezet vezetői felé jelzésértékű: azt bizonyítja, hogy jó úton járnak, és jól végzik munkájukat.

A KáMCSSZ tagjaként töltött időre emlékeztek vissza Marosi István és Rácz István atyák. Szabó István atya (Kecskemét) elismerően szólt a kárpátaljai cserkészekről, akikkel anyaországi őrsvezetőképző-táborban találkozva nagyon rendes és felkészült fiatalokat ismert meg. Dani Eszter református tiszteletes asszony (Budapest) egykor Munkácson végzett lelkészi szolgálatot, s a cserkészekről mint csapatban nagyon jól együttműködni tudó fiatalokról szólt. Arra kérte őket, maradjanak mindig „testvérei” egymásnak, s ezen testvériség jegyében őrizzék meg a közösen megszerzett értékeket. Popovics Pál a kezdetek kapcsán elmondta, hogy a cserkészmozgalom megalakulását számos világi és egyházi személy támogatta, többek között Bodnár Gábor, a KMCSSZ ügyvezető elnöke, Csáti József római katolikus vikárius, Dr. Ortutay Elemér görög katolikus áldozópap, Gulácsy Lajos református püspök, Sz. Lukács János, az MCSSZ ügyvezető elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egykori elnöke, valamint vitéz Pákh Sándor.

Szerepvállalásuk elismeréseként a KáMCSSZ emlékplakettet alapított, melyeket az emlékülés végén átnyújtott – sajnos sok díjazottnak már csak posztumuszként. Az emlékplaketteket (Matl Péter szobrászművész alkotásait) a meghívott vendégek köszöntő beszédei után a díjazottak, illetve az örökösök, hozzátartozók vehették át. A személyes díjazottakon kívül kitüntetésben részesült számos világi és egyházi szervezet, így a KMKSZ, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), valamint a három történelmi egyház is. Az ünnepség zárásaként felszentelték a budapesti Zrínyi Ilona Közalapítvány által a KáMCSSZ-nek e jeles jubileum alkalmából adományozott szövetségi zászlóját is. Az emlékülés zárásaként szeretetvendégség következett, melynek során felvágták a születésnapi tortát is, majd vidám és kötetlen beszélgetés keretében elevenítették fel a két évtized eseményeit.

Fischer Zsoltnak a Kárpátalja c. lapban megjelent írása