Élő Ige az élő nyelvben Bibliai eredetű szólások és közmondások

Bekecs József

„Minden nép nyelvében évezredek története szunnyad'” – írja Kertész Manó Szokásmondások című könyvének bevezetőjében. Sok hasonló meghatározással találkozhatunk, melyek mind a nyelv szépségeit, értékeit dicsérik. Ennek ellenére sokan megkérdezik: „Miért tanuljam az anyanyelvemet, hisz gyerekkorom óta beszélem!” Részben igazuk van, egészen addig, míg fenn nem akadnak beszédjük egy-két furcsaságán. Az ilyen furcsaságok közül is talán a leggyakoribbak és a legérdekesebbek a frazeológiai egységek – szólások, közmondások, szállóigék, stb. E téren a magyar nyelv valóságos történelmi kincsesbánya, melyet a keletkezése óta eltelt évezredek folytán nem mindig sikerült az időnek lerombolnia, hanem konzerváló erejénél fogva megőrizte a régmúlt korok emlékét.
„Nyelvünk virágai” közé tartoznak az „Áll, mint a Bálám szamara”, „Ki kardot ránt, kard által vész el” jellegű szólások és közmondások is. Nem hiszem, hogy keresztény, sőt, akár nem hívő ember számára is ne tűntek volna fel beszéd vagy olvasás közben hasonló frazeologizmusok, melyek szorosan kötődnek egy-egy bibliai történethez, személyhez, esetleg egyenesen a Bibliából származó idézetek. Ezekkel a magyar – és gyakran más nyelvet is ékesítő – közmondásokkal, szólásokkal, szóláshasonlatokkal, stb. ismertetem meg az olvasót most induló cikksorozatom segítségével, aminek alapja „Bibliai szólások és közmondások” című diplomamunkám, illetve az ahhoz végzett kutatások és gyűjtések.
Először magát a szólást vagy esetleges változatait írom le, utána következik a magyarázat, végül pedig az a bibliai rész, ahol az adott frazeologizmus található.

1. (A) tiltott alma jobb ízű (a többinél) /A tiltott almára sokkal többen vágynak./.

Jelentése: a tilalom vágyat ébreszt az emberben
Eredete: „Az asszony így válaszolt a kígyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok!” Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: „Semmi esetre; nem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.”
Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát a gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle.” /Teremtés 3,1-7/

2. Ha egyik arcát ütöd, a másikat is odatartja.

Jelentése: módfelett béketűrő, az ostobaságig engedékeny.
Eredete: „Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is!”
/Lukács 6, 29-a/

3. Ádámkosztümbe öltözött.

Jelentése: teljesen meztelen.
Eredete: „Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak.”
/Teremtés 3, 7/

4. (Ez) bábeli zűrzavar.
Jelentése: rendszertelenség, zavarodottság, összezavartság, szétszórtság.
Eredete: „Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki se értse a másik nyelvét.” Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét, és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön.” /Teremtés 11, 7-9/
Megjegyzés: A Bábel szó igazában Isten kapuját jelenti, de a népies etimológia a „bll” gyökre vezette vissza, aminek jelentése: összezavarni.

5. Áll, mint a Bálám szamara (a hegyen).

Jelentése: tétlenül, szótlanul, bambán áll.
Eredete: „Amikor a szamár meglátta az Úr angyalát, amint kezében kivont kardot tartva ott állt az úton, letért a szamár az útról, s a mezőnek tartott. Bileám erre ütlegelni kezdte szamarát, hogy visszatérítse az útra.
Az Úr angyala most a szőlőkhöz vezető szurdokban jelent meg, ahol mindkét oldalon fal volt. Amikor a szamár észrevette az Úr angyalát, a falhoz húzódott, s odaszorította Bileám lábát. Erre az ismét megverte.
Az Úr angyala ezután újra helyet változtatott, s egy olyan szűk helyre állt, hogy se jobbra, se balra nem lehetett kitérni. Amint a szamár meglátta, összerogyott Bileám alatt. Bileám erre haragra gerjedt, és bottal verte a szamarat.” /Számok 22, 22-27/

6. Ordít, mint a Bálám szamara.
Jelentése: elkeseredetten ordít.
Eredete: Lásd uo.

7. Úgy bánj a másikkal, ahogy szeretnéd, hogy veled is bánjanak!
Jelentése: szó szerint értendő; az ember reagálása arra, hogyan viszonyul hozzá a másik.
Eredete: „Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak!” /Lukács 6, 31/

8. Ha varangyos békák hullanak is az égből…

Jelentése: minden akadály ellenére.
Eredete: „…Áron kinyújtotta karját Egyiptom vizei fölé, erre előjöttek a békák, és elborították Egyiptom földjét…” /Kivonulás 7, 26-8, 11/