A feltámadásba vetett hit ereje

99

Egy súlyos beteg vallomása

Godfrey Williams, akit fiatalon gyógyíthatatlan betegség támadott meg, az alábbiakban arról beszél, mit jelent a haldokló számára a Jézus feltámadásába vetett hit. (A fiatal egyetemi lektor azóta már elhunyt).

“Az orvosok azt mondják, életemből már csak hónapok maradtak hátra. Ez késztet arra, hogy harmincéves létemre sokat gondolkozzam a halálról. Az emberek általában 60-70 éves korukban kezdik el ezt. Ugyanakkor azonban sokuknak egyáltalán nincs alkalmuk erre, mert váratlanul távoznak az élők sorából. Én privilégiumnak tartom, hogy nekem van időm gondolkozni, felkészülni és megbarátkozni az elmúlás gondolatával. Ilyenkor az ember rádöbben: még mindig nem kész Teremtője elé állni. Ugyanakkor azonban alkalma van helyrehozni hibáit, mulasztásait. Örülök, hogy nekem megadatott ez a lehetőség.

Jézus Krisztus feltámadása képezi a túlvilági életbe vetett keresztény remény alapját. Mint Szent Pál mondja: Ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor az emberiséget csak sajnálni lehetne, mivel nem lenne semmilyen bizonyosságunk Isten szeretetéről. A feltámadásba vetett hit nélkül semmilyen alapunk sem lenne arra, hogy Jézus tanítását jobban tiszteljük, mint bármelyik másik emberi tanítást. Viszont a feltámadás azért is fontos, mert határozottan rámutat a halál utáni élet körvonalaira. A haldokló ember szinte úgy érzi, mintha Jézus közvetlenül hozzá beszélne: “Látod, én feltámadtam a halálból. Ami Velem megtörtént, az veled is ugyanúgy meg fog történni.” Ez képezi a halál utáni életben való bizakodásunk alapját. Tudom, a halálom után én is fel fogok támadni; tudom, hogy Isten közelségébe kerülök, és örökké Vele fogok maradni.”

A Jézus Krisztus egykor és ma c. könyvből