Imaoldal

104

„Bizony, bizony mondom nektek: Elérkezik az óra, s már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia szavát. S akik meghallják, azok élni fognak…”

Jn 5,25

„Én vagyok a feltámadás és az élet.
Aki hisz bennem, ha meghal is, él.”
Jn 11,25

Megszoktam, hogy áldozattá lettél minden ember bűnéért,
hogy Téged vertek énhelyettem,
s hogy szembeköptek.
Nem döbbent meg, hogy feltámadásod nélkül
saját feltámadásomban nem remélhetnék,
s hogy szereteted végtelenségét egyszerűen megszoktam.
Bevallom, élmény voltál a számomra,
amikor majdnem maradéktalanul követni kívántalak,
de visszarettentem tőled.
Veled csak kereszten lehet teljes barátságot kötni,
szereteted súlya félvállon el nem fér.
Azóta, hogy ezt beláttam, megkérgesedett a lelkem,
s bár a magamé maradtam, boldog nem vagyok.
Kellemetlen számomra az örökös tavasz:
kényelem, biztonság és megszokott holnap –
Uram, sötétnek érzem a nappalokat.
Új tűzre vágyom, gyújtsd lángra a szívem,
a megszokottság helyébe Magadat add nekem.
S ha kereszten adod, belenyugszom szépen.
Paul Roth nyomán (részlet)

Húsvét az új élet ünnepe. Krisztus feltámadt, és feltámadásában ott van a mi életünk is. Lehet az élet ezentúl szenvedés, olajfákhegyi elhagyatottság, nagypénteki tragédia, kín vagy halál: ezentúl már mindig benne lesz a feltámadás csírája is. Benne lesz fénylő magja annak a kiolthatatlan tűznek, amit a feltámadt Krisztus gyújtott az idő és örökkévalóság számára.
Kammermeyer

Ó, valóban áldott éj,
csak te voltál méltó,
hogy tudjad a napot és órát,
amelyben Krisztus a halálból feltámadt.
Ez az éjszaka, melyről az írás mondja:
„Az éjszaka úgy ragyog, mint a nappal fénye
és világosság támad boldogságomnak éjén.”
E szentséges éjszaka száműzi vétkünket,
lemossa minden bűnünket,
a bűnbánóknak ártatlan szívet ad,
a szomorkodóknak vigaszt kínál.
Távol űzi a gyűlölködés átkát,
és meghozza a békés egyetértést.
Húsvéti örömének (részlet)

Igen, Testvérek, Húsvét az emberiség valódi megmenekülése!
Ha Krisztus – Isten Báránya – nem ontotta volna ki a vérét értünk, nem lenne semmiféle reményünk, a mi sorsunk és az egész világé elkerülhetetlenül a halál lenne. De Húsvét megfordította ezt az irányt: Krisztus föltámadása egy új teremtés, amint az ojtás az egész növényt helyreállítja. Ez egy olyan esemény, amely mélységesen megváltoztatta a történelem irányát, átbillentve egyszer s mindenkorra a jó, az élet, a megbocsátás oldalára. Szabadok vagyunk, megszabadultunk! Ezért örvendünk hát szívünk mélyéből: „Daloljunk az Úrnak, mert fölséges és dicsőséges!”
XVI. Benedek pápa 2010. évi húsvéti „Urbi et orbi” üzenetéből

„Kövess engem!” – hangzott először
csaknem kétezer éve már.
A Genezáret kék hullámait
Beragyogta fénylőn a napsugár,
és odahagyva hálót, otthont, múltat,
az első tanítványok elindultak.
Azóta századok tűntek tova,
de ez a hívó, szent, jézusi szó
nem némult el soha!
S várhattak rájuk próbák, szenvedések,
mindig voltak, akik nyomába léptek,
hogy elveszetteket keressenek,
halálból új életre mentsenek,
békét hirdessenek, szeressenek!
Áldott az a felejthetetlen óra,
amikor ez a hívás felém hangzott,
s elindultam a Mester nyomában
a boldog szolgálatba hívó szóra!
Élőn, győzedelmesen, feltámadottan
ma is itt áll Jézus előttetek,
Hív, hogy tanítványai legyetek,
s szívetek boldog új életről zengjen!
Ma felétek hangzik a „Kövess engem!”
hogy szemetek csodát csodára lásson!
Legyen áldás minden elinduláson!
Nagy Miklós: A soha el nem múló hívás