Az emberkereskedelem elleni harc Kárpátalján

72

Az emberkereskedelem a világ harmadik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő bűnözői iparága. Emberek millióit tartják rabszolgakörülmények között gyárakban, farmokon, otthonokban. Az utazás egyre gyorsabbá és egyszerűbbé válása, valamint az olyan új technológiák, mint az internet egyre szélesebb körű elterjedése következtében az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt. Sokan azt gondolnák, hogy vidékünkön nem igazán elterjedt ez a fajta veszedelem, azonban tévednek. A Beregszászi Máltai Szeretetszolgálat egyik EU forrásokból megvalósuló projektje keretein belül végez kutatást és felvilágosító munkát Kárpátalján, felhívva az emberek, főleg a fiatalok figyelmét az emberkereskedelem veszélyeire. A szervezet vezetőjét, Makuk Jánost kérdeztem a részletekről.

– Bemutatná röviden a szervezetüket?

– A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat 1995-óta működik Beregszászban. Szervezetünk célját a Máltai Lovagrend jelmondat határozza meg: „A hit védelme és az elesettek megsegítése”. Ennek szellemében tevékenységünk több irányú – anyagi segély és különböző szolgáltatások nyújtására irányuló nyereségmentes tevékenység, a szociális segítséget és védelmet igénylők részére.

– Hogyan kezdtek el foglalkozni az emberkereskedelemről szóló témával?

– A romániai embervédő liga keresett fel minket, hogy legyünk partnerük egy projektben, melynek célja az emberkereskedelem elleni harc. Először mi magunk sem gondoltuk, mennyire aktuális a téma térségünkben, hisz nem igazán hallottunk róla. Romániai partnerünk már régóta foglakozik a témával, és döbbenetes dolgokról és adatokról számolt be. EU-s pályázati lehetőségnek köszönhetően Romániában, Szatmárnémetiben az embervédő liga, Magyarországon, Nyíregyházán a Segítő Kéz Alapítvány, Beregszászon pedig mi hajtjuk végre a projektet.

– Miből áll a projekt? Mi a célja?

– A projekt címe „Együtt az emberkereskedelem ellen”, melynek fő célja az emberkereskedelem elleni harc és a megelőzés, azáltal, hogy figyelemfelkeltő kampányt hajtunk végre, elsősorban a diákok körében. A végzős diákokat nagyon veszélyeztetettnek tartjuk, hisz sokan álmodnak külföldi továbbtanulásról, munkavállalásról, karrierről, amiért hajlandóak bármit megtenni.
Kampányunk során szeretnénk felhívni a figyelmet a veszélyekre, mire kell odafigyelni, menyire körültekintőnek kell lenni, mielőtt beleugrunk valami nagyon kecsegtetőbe, nehogy a végén az álmokból rémálom legyen. Igyekszünk minél szélesebb körben felkeresni oktatási intézményeket egész Kárpátalján. A pályázati célnak megfelelően szeretnénk, ha legalább 400 főhöz eljutna a mondanivalónk.

A projekt 2 éves. Tavaly először munkatársaink vettek részt egy tréningen, amit a román partner szervezet, majd nyáron szervezetünk tartott tréninget kárpátaljai tanárok számára. Idén elkezdtük az iskolalátogatásokat, és készülnek a videó- és audióanyagok, amiket a helyi televíziókban, illetve rádiókban szeretnénk közzétenni a szélesebb közönség előtt.

– Vannak már kézzelfogható eredményei a projektnek?

– Igen, már azt is jó eredménynek tekintjük, hogy ha az emberek, akihez elérnek információink, egyáltalán elgondolkodnak, mi is az emberkereskedelem, milyen szörnyű méreteket ölt, és nem folytatnak tovább „struccpolitikát”, mondva: velem ilyesmi soha nem fordulhat elő. Szinte minden helyen, ahol eddig jártunk, először furcsának találják a témát. Szinte senki nem tudott semmit az emberkereskedelemről, és meg volt arról győződve, hogy ilyen nincs, majd az előadás végén a beszélgetések és kérdések alatt mindenki rádöbbent, hogy igenis nagymértékben érintett Kárpátalja, sőt volt olyan, aki közvetlen közeléből is hallott eseteket, de nem foglalkozott vele, pontosabban nem hitte el. Épen ezért tartjuk nagyon fontosnak a figyelemfelkeltést, mert azt tapasztaljuk, hogy amiről nem hallanak az emberek, arról meg vannak győződve, hogy nincs, nem létezik.

– Lesz folytatása a projektnek?

– Igen szeretnék, ha a projekt folytatódna, hogy még szélesebb körben tudjuk felhívni az emberek figyelmét a veszélyekre, amit az emberkereskedelem mai igen elterjedt formái jelentenek.

Az interjút készítette: Bunda Szabolcs