Az öreg halász és a tenger

80

Sokan ismerik Hemingway világhírű regényét. Ennek az öreg embernek vonzó alakja jut eszembe, aki élete nagy fogásáért, az óriás halért vívja minden erejét fölemésztő harcát. Dacol a tenger viharával, megküzd a nagy hal iszonyatos erejével, szembeszáll a cápák ragadozó támadásával. Egyedül vívja reménytelen harcát, rááldozza életét, végül marad az erkölcsi győzelem.
Az Öreg Halász, akit az Úr emberek halászává tett, fáradtan, tagjaiban Krisztus szenvedését hordozva, szívében Krisztus szeretetével jött közénk, magyarokhoz, második alkalommal. Készült erre a találkozásra: nem két napot és nem két hónapot. Szeretete késztette rá, hogy idős kora ellenére tanulja és gyakorolja nehezen tanulható nyelvünket. Szeretete sürgette, hogy találkozzon velünk, akik az előző találkozó óta lelkileg nagyon sokat vesztettünk. Első látogatásakor az ország több helyén félmilliós tömegek várták kitörő lelkesedéssel. Most az egyetlen találkozási helyre is ennek egyötöde gyűlt össze, érezhetően kevesebb lelkesedéssel.
Nem ünneplésért jött közénk, hanem mint jó Pásztor, aki érzi, tudja, látja, hogy veszélyben a rábízott nyáj. Jött hittel, hogy hirdesse: életünk egyetlen biztos alapja Krisztus. Jött reménnyel, hogy bátorítson: biztos reményünk Krisztus. Jött szeretettel, hogy lepusztult életünkben és sebeinkben az életét áldozó szeretet vigaszát és gyógyító erejét sugározza. S mintha az ég is ezt a küldetést akarta volna aláhúzni: éppen látogatására zúdult ránk eső, viharos, hideg szél. Kemény próbára tette Szentatyánk gyönge egészségét, de megpróbálta a Vele találkozni óhajtó zarándokok áldozatkészségét is. Talán éppen így tisztított a pápa által pünkösdinek nevezett szélvihar, távol tartva a csupán bámészkodni óhajtókat, s egybegyűjtve a minden áldozatra kész hívő közösséget. Kárpátaljáról is indultak zarándokok, s némelyik csoportot még külön is megpróbált az Úr. Nyerészkedő, becstelen emberek haszonlesése okozta, hogy a bérelt autóbusz Nagyszőlősről a reggeli indulás után még este tíz órakor is a határon vesztegelt hamisan kiállított papírjaival, s csak mások nagylelkű jóindulata tette lehetővé, hogy reggel hét órára a szentmise helyére érkezzen. Ez is hozzátartozik mindkét oldal színvallásához, és Isten országának építéséhez. Mert hiszen élő kövekből, a krisztusi keresztet hűséggel hordozók szeretetéből épülhet ez az ország. így lesz világossá előttünk és életünkben, hogy ma is Krisztus az a kő, amelyet az építők elvetettek, de szegletkővé lett az emberiség történelmében.
Itt válik szét a kétféle öreg halász képe és sorsa.
Mindkettő életét áldozza hivatása betöltéséért. De Krisztus Öreg Halásza nincs egyedül. Győzelme nem a cápák által lerágott csontváz csupán, hanem a Krisztus szeretetében hűséges közösség. A földi élet elfogy ugyan, de gyümölcse maradandó. Szent János a Jelenések könyvében így mutatja be a győzelmet:
„Akkor odajött egyik a hét angyal közül, akinél a végső hét csapással teli csészék voltak, és így szólt hozzám: „Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány jegyesét.” Lélekben elragadott egy nagy magas hegyre és megmutatta a mennyből, az Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet, mely Isten dicsőségében ragyogott. Tündökölt, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis…
De nem léphetett be oda tisztátalan, szentségtörő és hazug, csak az, aki föl van jegyezve a Bárány életkönyvébe.” (Jel. 21, 9-11., 27.)

Papp Tihamér OFM