Egyetlen álmom van: szeretnék egy Anyát és egy Apát

69

Beszélgetés Kurmay Sándorral a “Kezünkben a Jövő Alapítvány” képviselőjével 

Egy családban felnőtt ember nehezen tudja elképzelni, mi van egy árvaházban élő gyerek lelkében, milyen sebeket okozott szívében a szeretethiány vagy mennyi keserű élmény érte őt kis élete során és még mennyi vár rá további életében. Azonban mindig vannak, voltak és lesznek olyan emberek, akik szívükön viselik az árvák sorsát, és valamilyen módon igyekeznek segíteni rajtuk, enyhíteni nehézségeiken. A “Kezünkben a Jövő Alapítvány” is ilyen célból jött létre. Úgy próbál változtatni az állami árvaházakban élő gyerekek nehéz sorsán, hogy családba kerülésüket segíti. Az alapítvány elnökét, Kurmay Sándort kérdeztem a részletekről.

– Egyre több olyan alapítvány és szervezet létrejöttéről hallunk, amelyek Kárpátalja vagy akár egész Ukrajna területén kezdik el tevékenységüket ezen a téren. Az ügy népszerűsége és sok más szervezet és alapítvány jelenléte mellett mennyire tud hatékony lenni a “Kezünkben a Jövő Alapítvány” munkája?

– Igen, mondhatjuk, hogy hála Istennek egész Ukrajnában vannak olyan járási, megyei vagy országos, de akár nemzetközi alapítványok is, amelyek akár több földrészre kiterjedő tevékenységet folyatnak. Ennek ellenére folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy nincs eljuttatva az emberek felé olyan információ, amiből meg lehetne tudni, hogy milyen módon lehet árva gyermeket kivenni egy intézetből, nem beszélve arról, hogy erről sokszor azok az emberek sem tudnak, akik potenciálisan hajlandóak lennének árva gyereket befogadni családjukba. Továbbá az ügyintézés menetét sem ismerik, nem tudják, hogy milyen folyamaton kell túlesni ahhoz, hogy egy árva gyermek a családjukba kerülhessen. A mi munkánk ezért abban nyilvánul meg, hogy úgymond házhoz visszük az információt, megkeressük azokat a családokat, akik szeretnének árva gyereket befogadni és – ha igénylik – segíteni az ezzel járó ügyintézést a sokszor erősen bürokratikus rendszerben. Ehhez lehet akár jogi vagy pszichológiai tanácsadást is kérni, amire az alapítvány megfelelő szakembert igyekszik majd felkérni. Munkánk során szeretnénk együttműködni minél több alapítvánnyal, szervezettel, és az állami szervekkel is igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani. Mivel viszonylag sok árva gyerekről van szó és ez a probléma mélyen beágyazódott a társadalomba, ezért nyilván nem lehet egyik napról a másikra megoldani. A távoli jövőben a végső cél azonban mégis az volna, hogy ne legyenek árvaházak Kárpátalján, Ukrajnában. Ez a cél nem elérhetetlen, hiszen a világ több országában, például Hollandiában gyakorlatilag nincsenek állami árvaházak – az árva gyermekek befogadó családban nevelkednek.

– Mi a jelenlegi helyzet Kárpátalján, ami az árvaházakat, árva gyerekeket illeti?

– Tapasztalataink szerint Kárpátalján és valószínűleg egész Ukrajnában is az árvaházakban egyre jobb a helyzet – a körülmények és az ellátás javult. Viszont a családi nevelés ugyanúgy hiányzik, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, az árvák egy jelentős része még mindig árvaházakban van, édesapa és édesanya nélkül nő fel. Ezen kellene mielőbb javítani, hisz minél tovább tartózkodik egy gyerek árvaházban, annál nehezebben tud beilleszkedni egy családba és a társadalomba.

Ami az árva gyerekek számát illeti, megyénkben 0,5% az árva gyerekek aránya a tizennyolc éven aluli gyerekek összlétszámát tekintve, ami az országos átlag 1%-ához képest jobb mutató. Valamint a családi típusú gyermekotthonokban és befogadó családokban nevelkedő gyerekek száma is a megyében messze meghaladja az országos átlagot. Jelenleg szám szerint kétszáz árva gyerek nevelkedik az említett otthonokban és családokban, ami biztató jel. A másik oldala az éremnek viszont az, hogy még mindig van a megyében több száz árva gyerek, aki árvaházakban él, mi ővelük szeretnénk foglalkozni.

– Elhangzott, hogy az alapítvány hasznos információt juttat el a lakossághoz, ami arra ösztönzi a családokat, hogy árva gyerekeket fogadjanak örökbe, vagy vegyenek ki nevelésbe. Milyen módon teszi ezt és milyen eszközökkel?

az alapítvány honlapja

– Alapítványunkat 2008 elején jegyezték be, azóta is próbálunk minél több felületen megjelenni, illetve tudatni az emberekkel azt, hogy vannak árva gyerekek, hogy nehéz körülmények között nevelkednek és családi gondoskodás nélkül nőnek fel, ami nagyon negatívan hat elsősorban rájuk, a későbbiekben pedig a társadalomra is. És felhívjuk a figyelmet a rajtuk való segítségnyújtás lehetőségére, családba fogadásukra.

A közelmúltban egy honlapot hoztunk létre, ahol magyar, ukrán és angol nyelven egyaránt nagyon sok információ megtalálható az árva gyerekekről, az örökbefogadás és a nevelésbevétel lehetőségeiről, módjáról (www.arvagyerekek.org.ua). Ezen a honlapon a későbbiekben, ha Ukrajna jogrendszere megengedi, egy adatbázis is elérhető lesz, amelyben az örökbe fogadható, illetve nevelésbe vehető árva gyerekek szerepelnek majd fényképes adataikkal.

A Megyei Gyermekek Ügyeivel Foglalkozó Szolgálattal közösen a megye 13 járásában 15 db óriásplakátot helyeztünk ki, ami propagálja az árvák családba fogadását, illetve – mivel az alapítvány székhelye Beregszászban van – összesen 26 ezer szórólapot juttattunk el önkénteseink segítségével a beregszászi járás háztartásaiba, ami rövid, felhívásos jellegű információt tartalmazott az adott üggyel kapcsolatban.

– Segíti-e valami módon az állam azokat a családokat, akik árva gyereket vesznek nevelésbe?

egy munkácsi családi típusú gyermekotthon,
Burger Zsuzsa és Jevhen a gyerekekkel

– A nyugati társadalomban, de már nálunk is pénzkérdéssé teszik a gyermek vállalását, bár szerintem nem szabadna így lennie. Viszont azt nem tartom rossznak, hogy az állam támogatja azokat a családokat, akik vállalkoznak e nemes feladatra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy nevelésbe vett gyermek után a család a mindenkori létminimum összegének a dupláját kapja havonta. Úgy tudom, ebben az évben a létminimum 500-620 hriveny körüli. Ezenkívül a szülők egyike havi fizetésként az említett támogatás összegének a 35%-át kapja.

– Mi lesz a sorsa azoknak az árva gyerekeknek, akiket egy-egy család nevelés céljából fogadott be, ha elérik a felnőttkort?

– A nevelésbe vétel formái nemrég lettek elfogadva Ukrajnában, így még nincs előttünk élő példa arra, hogy a befogadó családban vagy családi típusú gyermekotthonokban nevelkedett gyerekek hogyan tudnak beilleszkedni a társadalomba. Jogilag egy nevelésbe vett árva gyerek tizennyolc éves koráig kell, hogy a nevelő családban élhessen, tanulmányai folytatásával pedig legfeljebb 23 éves koráig. Azonban a nevelőszülők reményeink szerint nem fogják rögtön utcára tenni azokat a gyerekeket, akik felnőtt korúak lettek, hanem a továbbiakban is valamiképpen támogatást nyújtanak nekik. Az állam ebben a kérdésben egyelőre még nem tett komoly lépéseket.

A családban nevelkedett árva gyerekek mindenesetre jókora előnnyel kezdik el a felnőtt életet, mint az árvaházakból kikerült társaik. Hisz az utóbbiak egy zárt közösségben nőttek fel, nincs semmilyen tapasztalatuk az életről, nem ismerik a pénz értékét, nincs reális rálátásuk a társadalomra. Akik viszont családban nevelkednek, azoknak van egy bizonyos kapcsolatrendszerük, értékrendjük, erkölcsi tartásuk. Sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy az életet jó úton kezdjék el.

Az interjút készítette:
Bunda Szabolcs

Kérjük azokat a családokat, akiket megérintett a téma és érdeklődnek a családba fogadás lehetőségéről, az alábbi elérhetőségeken forduljanak bővebb információért:

Beregszász, Széchenyi u. 34/20.
Tel: 8241/43328
Mobil: 8050-5191677

 “Kezünkben a Jövő Alapítvány” honlapja megtalálható a
www.arvagyerekek.org.ua címen.