Hét tanács a Biblia évéhez

743

Belon Gellért püspököt, a Szentírás kiváló ismerőjét és magyarázóját egy lelkigyakorlat alkalmával valaki megkérdezte: „Hol lehet kapni olyan Bibliát, amely mindig ott nyílik ki, ahol szükséges?” A püspök mosolyogva azt válaszolta, hogy ilyen Bibliát még nem nyomtattak, de mindjárt hozzátette, hogy ha valaki rendszeresen, gyakran olvassa a Szentírást, bizonyos jártasságra tesz szert benne, és mindig megtalálja azt az idézetet, amelyen keresztül Isten válaszol a kérdéseire.

Bizonyára sokan vágyakoznak egy olyan Bibliára, amelyet az élet egy-egy nehéz, megoldandó helyzetében szeretnének felütni, s éppen ott nyílna ki, ahol megtalálják a választ. Ne gondoljuk, hogy nincs ilyen Biblia! Igenis létezik! Ott van a könyvespolcon. Talán egy kicsit beporosodott már. Talán régen nyúltak hozzá. Talán már el is felejtettük, hogy mi mindent tartalmaz. Van ilyen Biblia, minden Szentírás ilyen! Csak le kellene venni a polcról, kézbe kellene fogni és olvasni kellene belőle.

2008-ban remélhetőleg egyre többen fogják megkeresni és elővenni Bibliájukat. 2003-ban Németországban, 2007-ben pedig Szlovéniában tartották meg a katolikus egyházak a Biblia évét. A 2008. esztendő pedig Magyarországon lesz a Biblia éve, amelyet a katolikus, a református és az evangélikus egyházak közösen tartanak meg, s amelyhez a határon túli keresztény magyarok is csatlakoznak. A Biblia évében még inkább szeretnénk odafigyelni a Szentírás üzenetére, Isten sugalmazott és leírt szavára, hogy közelebb kerüljünk Isten megtestesült Igéjéhez, Jézus személyéhez.

A katolikus Egyház tanítása szerint „a Szentírás szerzője maga az Isten” (KEK 105.). A szent könyvek lejegyzéséhez Isten embereket választott, akik a Szentlélek sugalmazására írásba foglalták az Ő igazságait. A Szentlélek a su-galmazás mellett ugyanakkor vigyázott arra is, hogy a leírtak biztosan és tévedések nélkül tartalmazzák mindazt, amit Isten a mi üdvösségünk érdekében közölni alkart. Az Egyház pedig, amely hűséges az élő és megtestesült Igéhez, mindenkor ügyel arra, hogy a szent könyveket helyesen értelmezzék és tanítsák. Az isteni szerzőség és a sugalmazás ténye nem jelenti azt, hogy a Szentírás egy tankönyv vagy egy olvasókönyv volna, amely csak Istenről és az Ő tanításáról szól. A szent könyvekből megismerjük Istent, de emellett az emberi történelemnek azt az idejét is, amely alatt a könyvek íródtak. Megismerhetjük belőle azokat a nagy cselekedeteket, amelyeket Isten a történelem folyamán a mi üdvösségünkért véghezvitt, s megtudjuk azt is, hogy Isten mit vár személyesen tőlünk üdvösségünk elnyerése érdekében.

A Szentírás az Istenben hívő, a vallásos ember szemével mutatja be a világot, annak teremtését, az ember bűnbeesését, a sokszoros hűtlenséget, de felemelkedésünket is a megváltás által. A Könyvek Könyve megtanít bennünket az Istennel és az embertársainkkal való helyes kapcsolatra, életünk értelmére és hivatásunkra. A Bibliát hittel kell olvasni, értelmezni és elfogadni!

Szeretnék hét konkrét, gyakorlati tanácsot adni ahhoz, hogy a Biblia évének gyümölcsöző eredménye legyen számunkra:

1. Minden embernek, de legalább minden családnak legyen Bibliája!
2. Mindenki olvassa naponta a Szentírást!
3. Az Egyház segítségével olvassuk és értsük a Szentírást! Ha van, vegyük részt a templomi bibliaórákon és bibliamagyarázatokon!
4. Válasszunk magunknak minden hétre (vagy akár minden napra) egy jelmondatot a Szentírásból, lehetőleg az evangéliumból!
5. Vegyünk részt a Biblia évének egyházmegyei vagy plébániai programjain!
6. Éljünk a Szentírás tanítása szerint!
7. Hirdessük Krisztus örömhírét!

A Biblia évében valahányszor kezünkbe vesszük Isten üzenetének könyvét, mindig imádkozzunk a zsoltár szavaival az Úrhoz: „Igéddel éltess engem!” (Zsolt 118,25). A Szentírás naponkénti olvasása egész keresztény életünk lelke. Mindannyiunknak törekednünk kell a Szentírás jobb megismerésére és megértésére, hogy Isten szava átalakítsa életünket! Az emberi szavak sokszor semmitmondóak. Isten szava viszont eletető és üdvösségre vezető igazság!

Horváth István Sándor
zalavölgyi plébános

Előző cikkMese – A kismókus fél diója
Következő cikkTemplomszentelés Szvidovecen