Hogyan lakjunk jól igazán?

78

Legutóbbi levelemben arról írtam, hogy ha boldogok akarunk lenni, el kell fogadnunk a rosszat is, ami minket ér. Ha problémáink elől elmenekülünk, valójában Isten elől menekülünk, és egyben visszautasítjuk az Ő legnagyszerűbb szeretetét irántunk.

Arról is szó volt már, hogy Isten olyannak fogad el minket, amilyenek vagyunk. Ráadásul azt is elfogadja, ha visszautasítjuk Őt. Mindannyiszor, amikor nem fogadjuk el azt, ami nehéz, amikor elmenekülünk a gondok elől valami kellemes élvezetbe, újra és újra visszautasítjuk Istent. Isten elfogadja a mi visszautasításunkat, de annak ellenére nem mond le rólunk.

Az ember – bármilyen furcsán is hangzik – amikor átadja magát akár a káros életnek is, mindig Istent keresi. Még az ateista is Istent keresi, csak nem tud róla, hogy Ő az, akit keres a pénzben, gazdagságban, hatalomban vagy akár a szexben is. És amikor mindent elért, mindene megvan, az még mindig nem elég neki, még több kellene, és minél több van, annál boldogtalanabb, mert mindez nem elégíti ki őt. Az ember telhetetlen lény. Gondolkodtatok-e már azon, hogy vajon miért? Telhetetlenek vagyunk, és minden testi vágyunkra odafigyelünk, hogy vágyainkat kielégítve megszabaduljunk az elégedetlenség, a hiány és a boldogtalanság érzetétől. Nem vesszük észre, hogy valójában a lelkünk éhes, a lelkünk vágyakozik arra, hogy ki-elégüljön. Míg a testünket eltöltjük mindenféle földi jóval, addig a lelkünk teljesen elszegényedik és nélkülöz, mint koldusaink az utcán. Ezért, amikor úgy érzitek, hogy boldogtalanok vagytok, akkor lelketek kiáltozik segítség után. A léleknek is szüksége van arra, hogy elteljen, hogy jóllakjon, de nem akármivel, hanem Istennel! Az ember telhetetlenségét csak Isten töltheti be úgy, hogy az ember boldognak érezze magát, telítettnek és jóllakottnak, minden hiányérzet nélkül. Viszont mindaddig, amíg bálvány-istenekkel
és az élvezetek hajszolásával telíti lelkét, Isten nem töltheti be őt, mert nincs hely a számára. Az ember ugyanis teledobálta lelkét szeméttel és mindenféle féreggel, amely mar-dossa azt, és szennyesnek érzi magát. Az éltető táplálék helyett „moslékot” kap! Ezért kiáltozik. Isten hallja ezt a kiáltást és segíteni akar, de mindaddig meg van kötve a keze és nem tud segíteni – ugyanis saját akaratunkból tesszük Őt erre képtelenné, és Ő tiszteli szabad akaratunkat -, amíg teljesen ki nem üresítjük és meg nem tisztítjuk lelkünket a szeméttől. Lelkünk ugyanis nem szemétládának való.
Nagyböjti népszokások

A nagyböjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják. A negyvennapos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben Orbán pápa iktatta törvénybe. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. utolsó előtti hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. Ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét.

Húsvét mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a níceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet.

A nagyböjt első napjának – hamvazószerda, böjtfogadószerda, szárazszerda, aszalószerda stb. – elnevezése utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A templomban a mise után az elmúlt évi szentek barka hamuját a pap megszenteli és keresztet rajzol a hívek homlokára! Emlékezzél ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk!* A hamuszórás, a hamuhintés a bűnbánat ősi jelképe az Ószövetségben > r.”.: -zertartásként a 12. századtól vált honossá. A néphitben a hamvazkodásnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

A böjt idején tilos a lakodalom, báb k mindenfele zenés, hangos mulatság. A nagyböjti bűnbánati időbér, r.c -r ..    k és a menyecskék

egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat \ isekek A hívő katolikusok húst, zsíros ételeket nem esznek, olajjal, vajjal főznek. Sokáig a tej és a tojás evését is tiltotta az egyház, csak a reformáció terjedésével enyhült annyira a böjti szigor, hogy a 17. század eieé::”. a pipa engedélyezte a tejes ételek és a tojás fogyasztását. Van. aki napjában csak egyszer eszik a nagyböjt egész ideje alatt, ezi nevezték negyvenelésnek. Az egyház az 1920-as években már csal-; a hamvazószerdát, a pénteki napokat és a nagypéntektől nagyszombat délig terjedő időt írta elő szigorú böjtnek, amikor csak egyszer lehet jóllakni és nem szabad húsfélét fogyasztani.

A böjt idején aszalt gyümölcsből főzött savanyított levest (ciberét) és általában kenyeret, halat és száraz növényi ételeket ettek.
Vegyük hát fontolóra, mi az a szemét. milyen férgek nyüzsögnek lelkűnkben… és milyen moslékkal tápláltuk lelkünket ez ideig?! Dobáljunk ki onnan minden szemetet, minden férget, és ne vágyakozzunk a moslék után!… Ha komolyan hozzáláttok lelketek megtisztításához, egy hónap nem is lesz elég. De ne keseredjetek el! Isten nem mond le Rólatok, mert az övéi vagytok. Én sem mondok le Rólatok. Imáimmal mellettetek állok, és egy hónap múlva ismét jelentkezem.

Kinga CJ