„Jobbod, Uram, dicső az erőtől…” Az ökumenikus imahét témájához

Ebben az esztendőben a Karib-térség kapta azt a feladatot, hogy keresztény szemmel állítson össze egy olyan ökumenikus imaheti anyagot, amely szerte a világban megszólítja az embereket. A karibok történelmi hagyományaikhoz híven szerették volna megmutatni a világnak, hogy milyen múlt határozza meg a jelenüket és milyen iránymutatást szánnak a jövőben önmaguk számára.

Történelmük alapján kihagyhatatlan volt számukra, hogy bemutassák mindannyiunknak azt a valóságot, amely a rabszolgaságban öltött testet. Felvetik a kérdést: manapság van-e rabszolgaság? Az imaheti füzetből kiderül, hogy a Karib-térségben, ha nem is úgy, mint évszázadokon keresztül, de ma is létezik rabszolgaság. Ez alatt a modern rabszolgaság alatt a kizsákmányolást, a megalázást és az elnyomást értjük. A Karibi Egyházak Ökumenikus Tanácsa erre a modern kori rabszolgaságra is fel szeretné hívni a figyelmet. A Karib-térségben mély nyomott hagyott a gyarmatosítás időszaka, amikor megpróbálták megfosztani őket önazonosságuktól, emberi méltóságuktól, szabadságuktól és önmeghatározásuktól.

A szervezők által választott ige így hangzik „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…”/„Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv 15,6). Ezzel azt szerették volna tudtunkra adni, hogy az Isten ereje mindennél erősebb. Így olvassuk a Római levélben „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róm 8,31) Ezek az igék mindannyiunk számára az Isten erejéről, hatalmasságáról tanúskodnak, arról, hogy ezt a teremtett világot az Isten kormányozza. Mi emberek olykor szembemegyünk az Istennel, de sosem szabad elfelejtenünk, hogy sokkal gyengébbek vagyunk nélküle, és a mi vélt erőnk csak ideig-óráig tud szembemenni az Isten akaratával, mert az Isten mindig diadalmaskodik felettünk.

A Karib-térségben élők jól tudják, mit jelent az elnyomás, kizsákmányolás, megalázás. Azonban azt is tudják, hogy az Isten a reménytelen helyzetben mindig tud annyi erőt adni, hogy a rájuk nehezedő terhet el tudják viselni. Ahogy a Karib-térségben az emberek érzik a reményt, amely bátorságot adott nekik a nehéz helyzetekben, ugyanúgy mi is, itt Európában érezzük meg azt a közös reményt, amelynek tanúiként munkálkodhatunk, hogy a térség minden népének, de legfőképpen a legsebezhetőbbeknek és legelhagyatottabbaknak segítsünk.

Ezzel a reménységgel kérjük Isten Szentlelkének munkáját, az Isten gazdag áldását ahhoz, hogy méltóképpen tudjunk karibi testvéreinkkel együtt imádkozni azért, hogy az Isten fel tudjon használni bennünket szándékának megvalósításához.

(magyar nyelvű bevezető az imahét témájához)

A szabadság, a remény és a szeretet magvai

„Ma a különböző felekezetű karibi keresztények Isten kezét látják abban, hogy véget ért a rabszolgaság. Istennek ez a szabadítása közös tapasztalat. Ezért tűnt Mózes és Mirjám éneke (2Móz/Kiv 15,1–21) az egységért való imahét témájaként a legmegfelelőbb a választásnak.

Mint a zsidóknak, úgy a karibi embereknek is van énekük a győzelemről és a szabadságról, ez az ének egyesíti őket. A jelenkor kihívásai azonban újra rabsággal fenyegetnek, ismét veszélybe kerül az ember méltósága, akit az Isten a saját képére és hasonlóságára teremtett. (…)

Bukott világunkban a társadalmi kapcsolatok gyakran nélkülözik az igazságosságot és együttérzést, amely tiszteli az emberi méltóságot. Szegénység, erőszak, igazságtalanság, drog- és pornófüggőség, fájdalom, bánat, düh, ami ezek után következik, olyan tapasztalatok, amelyek eltorzítják az emberi méltóságot.

A mai kor sok kihívása is a gyarmati múlt és a rabszolgakereskedelem öröksége. (…) a helyzetet még súlyosbíthatja a jelenlegi valóság, amelyet sokan új gyarmatosításként írnak le. Sokak számára a jelen körülmények között lehetetlennek tűnik, hogy valaha is kimásszanak a szegénységből és adósságból. Sőt sok helyen továbbra is megmaradnak a diszkriminatív törvényi keretek.

Isten jobbja, amely kihozta népét a rabszolgaságból, folytonos reményt és bátorságot adott az izraelieknek, és folyamatosan reményt ad a karibi keresztényeknek is. (…)
Ennek a közös reménységnek tanúiként az egyházak együtt munkálkodnak, hogy a térség minden népének, de legfőképpen a legsebezhetőbbeknek és legelhanyagoltabbaknak segítsenek. Az ének szavaival: „Isten jobbja ültet országunkban, elülteti a szabadság, a remény és a szeretet magvait.”

(a karibi keresztények magyarázata az imahét mottójához)

***

A fenti szövegek abban az imafüzetben található, melyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben kiad az ökumenikus imahétre. A füzetben az egyes napokra javasolt szentírási részletek, imák, könyörgések és még sok egyéb található. Megismerhetjük belőle a karibi térség történelmét, s jelenlegi helyzetéről is olvashatunk információkat. Mivel minden évben más térség mutatkozik be ezekben a füzetekben, évről évre egyre jobban megismerhetjük a világ különböző részein élő keresztények életét, örömeit, gondjait.
Az imafüzet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának oldaláról tölthető le: (meot.hu/dokumentumok/2017kereszteny/Imahet_2018.pdf).