Nincs magyarázat: a NASA is vizsgálta a Guadalupe-i Szűzanya kegyképét

Megállapították, hogy a szövet hő- mérséklete állandóan 36,6 fok, mint egy élő ember testhőmérséklete. Mária övéhez sztetoszkópot közelítettek, amellyel tisztán kivehetővé vált a magzat szívverése – 115 pulzus percenként.

A Guadalupei Szűzanya 1531-ben jelent meg egy bennszülött indiánnak, Juan Diegónak a mai Mexikóváros kö- zelében. A látomás arra buzdította az egyszerű bennszülöttet, hogy menjen el a helyi ferences püspökhöz és építtessen vele templomot a jelenés helyén. A főpásztor nem hitt a látnoknak, és arra kérte, hozzon bizonyítékot a jelenésről.

A Szűzanya megjelölte neki azt a helyet, ahol a téli évszak ellenére rózsák nyíltak. Juan Diego egyszerű köntösé- ben gyűjtötte össze a rózsákat és elvitte azokat Zumarraga püspökhöz. A fő- pásztor térdre hullott az elé táruló látvány előtt: a bennszülött szegényes öltözete, tilmája a Szűzanya képmásává változott.

A rózsák helyén megépült a Miaszszonyunk-székesegyház, amely ma is őrzi az eredeti, számtalan tudományos vizsgálatnak alávetett kegyképet. A világ leglátogatottabb kegyhelye évente csaknem húszmillió zarándokot vonz.

December 12-én, a Guadalupe-i Szűzanya emléknapján tízmillióan keresik fel a szentélyt. II. János Pál pápa 2002- ben iktatta a szentek sorába Juan Diegót, akinek emléknapja december 9-én van.

A tilmának nevezett köntösön egy 143 cm-es kegykép látható. A kreol arcvonású, mesztic Szűzanyát a mexikóiak szeretetteljesen Virgen Morenának nevezik. Ő a napba öltözött asszony, akit napsugarak vesznek körül, lába alatt a hold. A Szűzanya vállát azúr köpeny borítja, míg rózsaszínű ruháján aranycsillagok ragyognak. Sötétviola öve azték szokás szerint jelzi, hogy áldott állapotban van. A Szűzanya nyakában látható kereszt a kereszténység inkulturációját jelképezi az azték társadalomban.

Az agáve-rostokból szőtt tilma élettartama mintegy húsz év. Juan Diego tilmája azonban több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem rohadt szét, mint annak természetes úton történnie kellett volna. A csodás virágok elenyésztek, de a tilma megvan. És ott a rajta lévő színes kép – a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak természetes magyarázatot adni keletkezésére. Kétségtelenül vannak festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi sérülések vagy foltok javítgatására keletkeztek, és a felületnek csak kis ré- szére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok belsejében nem található semmiféle festékanyag.

A tudományos vizsgálatokat már 1666-ban megkezdték; legutóbb a NASA mérnökei kerestek magyarázatot a tilmával kapcsolatos kérdésekre, a rendelkezésükre álló legmodernebb eszközökkel.

Megállapították többek között, hogy a szövet hőmérséklete állandóan 36,6 fok, mint egy élő ember testhőmérséklete. Mária övéhez sztetoszkópot közelítettek, amellyel tisztán kivehetővé vált a magzat szívverése – 115 pulzus percenként. Szemorvosi műszerekkel is megvizsgálták a kegyképet és felfedezték, hogy az ideghártya összehúzódik.

A Mária köpenyén látható csillagok állása pontosan megfelel a valóságnak, úgy helyezkednek el, mint ahogy a mexikói égbolton a téli napforduló idején. A NASA tudósai szerint a tilmán látható színek nem állíthatók elő földi eszközökkel. A festés a szövet felett lebeg, anélkül, hogy ahhoz hozzáérne.

Az indiánköpeny két ízben is csodás módon menekült meg a pusztulástól: 1785-ben 50 százalékos salétromsavoldat ömlött rá, ám természettudományosan megmagyarázhatatlan módon nemcsak a szövetnek, de még a kép színes részeinek sem esett semmi baja; 1921- ben bomba robbant a tilma közelében, melynek következtében 150 méterrel odébb megrepedt a márványpadló, azonban az ereklyének és normál üvegből készült tartójának nem történt semmi baja.

Az Újvilág első, ferences misszionáriusai emberfeletti küzdelmet vívtak, hogy megértessék magukat a bennszülöttekkel, és megvédjék őket a spanyol kizsákmányolástól. Úgy tűnt, nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel. „Ha Isten nem küld sürgősen segítséget, ez az ország örökre elvész” – mondta Juan de Zumarraga püspök a misszionáriusoknak.

Az 1531-es csodálatos esemény után a megtérések száma döbbenetesen megnövekedett; az indiánok távoli vidé- kekről is eljöttek, hogy a szentségekben részesüljenek. 1539-ig közel 9 millió indiánt kereszteltek meg a ferencesek.

„Isten olykor Édesanyja által lép kö- zénk, hogy minden embert Fiához kapcsoljon. Mária az első tanítvány és miszszionárius, aki által az üdvösség üzenete eljut hozzánk” – mondta Eduardo Chávez Sánchez egyháztörté- nész, aki Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora volt.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír