Szent Anna-napi búcsú Gerényben

78

Július 24-én ünnepeltük a Rotundában (a gerényi körtemplomban) a Szent Annanapi búcsút. Délután 3 órakor indultunk Ungvárról a Szent György templomból processzióval. Kísérőnk volt az enyhülést hozó eső; az utat rendőrök biztosították. Énekünket és imánkat a hangosító autón lévő mikrofon is felerősítette, s hogy a fiatalok se hiányozzanak, Budapestről jöttek velünk a ferences diákok. Nem túl nagy csapatunkat plébánosunk, Molnár János atya vezette lelkesen.
Útközben eltűnődtem, mióta járok erre a búcsúra, s miért?
Amióta egyszer Bohán Béla atya (korábbi plébánosunk) meghívott ide, valami megragadott ebben a csodálatos, régi templomban. Jönnöm kell, belső kényszer hajt, nagymamaként nagy szükségem van Szent Anna oltalmára.
Lassan haladunk, lelkünket betölti az ima. A szembejövő járművek vezetőinek szemét figyelem. Megállni kényszerülnek, kénytelenek találkozni a keresztre feszített Jézussal. Látszik, hogy ez vegyes érzéseket vált ki belőlük, de egy biztos: elgondolkodnak, honnan és hová tart ez a menet. A szentmisét Pénzes János szabadkai megyéspüspök, János atya és a gerényi templom plébánosa tartotta, más vendég papokkal együtt.
Prédikációjában a püspök atya röviden bemutatkozott, majd arról beszélt, mennyire fontos az anya, a család szerepe a gyermek életében. Nagyon fontos, hogy idejében elvigyük a templomba, korán megtanítsuk imádkozni, jó példát mutassunk neki. Tegyük lelkiismeretesen kötelességünket, s merjük az isteni Gondviselésre bízni sorsunkat! Ha így teszünk, semmitől sem kell félnünk. Mennyei Atyánk gondoskodik rólunk! Valóban! Milyen csodálatos délutánt tölthettünk el a gerényi kis templomban! Együtt imádkoztunk ukránok, szlovákok és magyarok, együtt vettünk részt az ünnepi körmenetben, hisz mindannyian egyformán Istenéi vagyunk.
Merjünk elindulni Krisztus keresztje után! Nem marad el jutalmunk: kegyelem, lelki megnyugvás, boldogság, soksok szeretet, melyet családtagjainknak, környezetünknek is át tudunk adni.

egy ungvári hívő