Úrnapi körmenet a város utcáin Rahón

77

Hála Istennek, hogy ma már ilyen is lehetséges – mondta valaki a körmenet közben Rahón, amikor az ünnepi úrnapi szentmise után az Oltáriszentséget ünnepélyesen végigvittük városunk utcáin.

A reggeli esős idő után szép nyári napsütésben hívta a templom nagyharangja a híveket a közös ünneplésre. Jöttek is szép számmal, hiszen városunk három vasárnapi szentmiséje helyett Úrnapján ez volt az egyetlen. Zsúfolásig megtelt a templom, a kisgyermekek hozták magukkal a kis pászkáskosarakat, amelyekben ezúttal nem húsvéti sonka és hímes tojás volt, hanem virágszirom, amelyet a körmenetre készítettek elő.

A szentbeszédet az Oltáriszentségről és annak napjainkban, mindennapi életünkben való ünnepléséről és tiszteletéről Viktor Descsuk kijevi kapucinus atya tartotta, aki hittanosaival ezekben a hetekben ifjúsági lelkigyakorlaton volt vidékünkön. Ennek a szentmisének különlegessége volt az is, hogy a három atya – László atya, Sándor atya és Viktor atya – nagycsütörtökhöz hasonlóan két szín alatt szolgáltatta ki a szentáldozás alkalmával az Eucharisztikus Jézust az áldozáshoz járulóknak.

Mint minden templomunkban, ezen a napon a szentmise után úrnapi körmenetet tartottunk, ami talán abban különbözik a sok-sok előző körmenettől, hogy ezúttal nem csak a templom körül elkészített négy oltárhoz vonultunk, hanem a város utcáin is körülvittük az Oltáriszentséget. A négy oltárnál az evangéliumok után az atyák egy-egy rövid elmélkedést tartottak. Ami pedig még felemelőbb volt, hogy a harmadik oltárnál, amely a görög katolikus templomnál volt, csatlakoztak hozzánk keleti katolikus testvéreink is. Ünnepélyesen zengett az ének több évszázados városunk utcáin magyarul és ukránul, s a verőfényes napsütésben mindnyájan így zengtünk: Üdvözlégy, Oltáriszentség… százezerszer, meg ezerszer! Istennek legyen hála ezért a szép tanúságtevő és hitünket erősítő ünnepért.