Egy 11 éves kislány a családról és a karácsonyról
Komáromi Csenge vagyok, 11 éves, egy hatgyermekes család hatodik gyermeke.
Harminchat unokatestvéremmel együtt ünnepeltem a karácsonyt. Nagyon jól éreztem magam, a nagyobbakkal beszélgettem, a kisebbekkel játszottam, és az egészen kicsiket ölemben tartva etettem a finom, friss kalácsból.
Nagy öröm töltötte el a szívemet, ahogy az éneklés közben körbenéztem, és ott álltunk a karácsonyfa előtt több mint hatvanan. Mit gondoltok: nem szeretné minden gyerek így ünnepelni a karácsonyt? Én azt hiszem, igen.
Milyen jó, hogy a mi családunkban mindenki elfogadta a gyermekeket! Én nem is értem, hogy miként juthat felnőtt emberek eszébe, hogy egy életet megszakítsanak. Én is szeretnék egy szép, nagy családot, egy szerető férj mellett, hogy továbbadhassam a szeretetet.
Azért jó nekem, hogy több testvérem van, mert így soha nem érzem magam egyedül, és mindig van, aki foglalkozik velem. Többek között azért is jó, mert van egy közösség, akik egymással foglalkoznak, egymást meghallgatják, kisegítik. Így szép lassan kialakul az igazi szeretet.
A megtalált kincs c. gyűjteményből Továbbadni a szeretetet