A karácsonyi idő ünnepei

871

 DECEMBER 26.
    SZENT ISTVÁN ELSŐ VÉRTANÚ

Karácsony másnapja az Egyház első vértanújának ünnepe. Az apostolok által kiválasztott hét segítő szerpap (diakónus) egyike, akiről az Apostolok Cselekedeteinek első fejezeteiben olvashatunk. A rá zúduló kövek között nyerte el a győzelmi koszorút, hitünk első vértanújaként. Megbocsátott üldözőinek és imádkozott értük. Megkövezésének tanúja Saul, a későbbi Szent Pál apostol. „Szeretettel győzött az ellene dühön-gőkön, a szeretet erejével győzött a kegyetlen Saulon, s aki üldözője volt Istvánnak a földön, abból sorstársa lett a mennyben.” (Szent Fulgentius ünnepi beszédéből).

   DECEMBER 27.
    SZENT JÁNOS APOSTOL ÉS EVANGÉLISTA

Ő az egyetlen nem vértanú apostol. Patmosz szigetén, száműzetésben halt meg. Ő a negyedik evangélium szerzője, ahol mindig a „szeretett tanítvány”-ként szerepel. Ünnepéhez kötődik a bor megáldásának a szertartása. A hagyomány szerint, amikor mérgezett bort nyújtottak neki, ő keresztet rajzolt rá, és a kehelyből egy kígyó jött elő.

Szent János napján sokféle bort vittek a templomba megszentelni, amit aztán a jó termés érdekében otthon a hordóba öntöttek. Kis üvegekbe öntve orvosságként is használták.

Szent János tiszteletére utal a borral való köszöntés is. Áldomást ittak vásárláskor, búcsúzáskor, örömükben és bánatukban, ám ha az együtt mu-latozók a „Szent János áldását” itták, akkor az a társaság feloszlását jelentette. A pincét záró gazda így mondott búcsút a távozóknak: „Szent János áldása maradjon a hajlékon és a távozókon is.”

 DECEMBER 28.
    APRÓSZENTEK, VÉRTANÚK

Azoknak a kisdedeknek az emlékünnepe, akiket Heródes király a betlehemi tömeges gyermekgyilkosság során kivégeztetett. A keresztény ünnepek között valószínűleg a legrégibb eredetű, amit az Egyház a vértanúk tiszteletére rendelt el. Már a II. században említés történt ünnepléséről.

A mai nap az abortusz áldozatainak emléknapja is. E napon imádkozzunk azokért a kisdedekért is, akiktől elvették az életet és a megke-resztelkedés lehetőségét. Hányszor felkapjuk a fejünket, ha a háborúk áldozatairól hallunk; most kapjuk fel legalább egy pillanatra a fejünket, imádkozzunk és vezekeljünk értük!

Gondoljunk ma azokra a családokra is, ahol a napi megélhetés nagyon nehéz. Imádkozzunk azokért az édesanyákért is, akik vállalják a gyermekáldást!

  SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA

A mai napon az Egyház a Szent Családot állítja példaként számunkra. Ilyenkor felsóhajtunk: könnyű az ilyen családnak, ahol a családfő Szent József, az édesanya a Boldog-ságos Szűz Mária, a gyermek pedig maga Jézus, akiről az evangéliumban halljuk, hogy engedelmes volt, növekedett korban, bölcsességben, Isten és az emberek iránti szeretetben.

A szentmise könyörgésében a következőt kérjük: legyenek ők ragyogó példaképeink, nyomukban járjunk, gyakoroljuk a családi élet erényeit, legyünk egyek a szeretetben, s örök jutalomban részesüljünk.

A mai ünnep nem arról szól, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel nagyon meg vagyok elégedve, nem arról, hogy minden happy és ideális, hanem arról, hogy az emberi élet nehézségeit egyedül Isten segítségével tudjuk leküzdeni. Minden családnak végig kell járnia a saját útját, és arra kell rádöbbenniük, hogy ez csak Isten segítségével megy!

DECEMBER 31.
    SZILVESZTER

Szilveszter estéjén összegyűlünk, hogy Isten minden jótéteményéért hálát adjunk. Elismerjük, hogy Isten az időnek, a közösség és az egyes ember életének gondviselője. A hálaadás végén a tedeumot énekeljük.

A pogány világ dorbézolva búcsúzik az óévtől, mintegy szemet akar hunyni a gondok, bajok, problémák fölött. A keresztény embernek természetesen szabad baráti társaságban, szelíd és derűs örömök között, vidáman töltenie ezt az estét, de tudnia kell, hogy ez sem esik ki Isten szent idejéből, Neki tartozunk hálaadással és felelős elszámolással minden percünkért.

    AZ ESZTENDŐ VÉGÉRE

Mennyei szent Atyánk! Kinek végtelen kegyességéből ez évet eltöltöttük, hálát adunk neked mindazon kegyelemért, mellyel isteni Gondviselésed a lefolyt évben elárasztott. Egyszersmind irgalmadban bízva, alázatosan kérünk: legyen velünk szent kegyelmed jövőre is, hogy életünk hátralévő idejét a Te dicsőségedre, embertársaink javára és lelkünk üdvösségére fordítsuk s így e rövid élet célját, a boldog örök életet tőled elnyerhessük. Szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. Látta a nagy tömeget és megesett rajta a szíve. Beszélt nekik az Isten ellenállhatatlan szeretetéről. Miután beesteledett, tanítványai figyelmeztették:

– Uram, bocsásd el a népet, mert későre jár, nincs idejük.
– Mégis adjatok nekik – mondta Jézus – adjatok a saját időtökből!
– Saját magunknak sincs – felelték. – Amennyi van. ez a kevés, hogy lenne elegendő ennyi soknak?

Volt azonban közülük egy, akinek még öt időpontja szabad volt, nem több, és szükség esetén még két negyedórája. És Jézus mosolyogva kezébe vette az öt időpontot és mind a két negyedórát, feltekintett az égre, hálaimát és dicséretet mondott, majd az értékes időt kiosztatta tanítványaival az embereknek.

És íme:

Most már a kevés is elegendő volt mindenkinek. Végül a maradék időből még 12 napot töltöttek el Vele. Ez nem volt kevés!

Azt beszélik, hogy mindenki csodálkozott.

Mivel Nála – mint látják – a lehetetlen is lehetséges.

Új év kezdődik. Megint több, mint félmillió percet kapsz a kezedbe. Ne mondd hát, hogy nincs időd! Csak annyit tégy meg, pontosan csak annyit, ami ebből az időből kitelik. Ha Isten többet kívánna Tőled, biztosan több időt adott volna Neked. Ha őszinte vagy, nyugodtan mondhatod: „Van időm! Mindenre van időm! Pontosan annyi időm van, amennyi kell nekem!”

Lothar Zenetti: A csodálatos időszaporítás

Előző cikkXVI Benedek pápa Törökországban
Következő cikkHírek, felhívások