A Fény és Öröm Gyertyaöntő Foglalkoztató Műhely Visken

A szellemi fogyatékosság napjainkban kínos kérdésnek számít. Sokan közülünk nem tudják, hogyan is viszonyuljanak az értelmileg sérült emberekhez. Pedig őket is csak a szeretet utáni vágy élteti, ahogyan mindenki mást. Ez az a kapocs, ami összeköt bennünket egymással.

Ezért fontos, hogy kapcsolatot teremtsünk velük és sugározzuk feléjük szeretetünket, ők pedig ennek a szeretetnek százszorosát árasztják vissza ránk.

Az értelmi sérültekkel való foglalkozás egyik elterjedt formája a Hit és Fény közösség, mely 1971-ben indult Franciaországból. Innen terjedt tovább az egész világon. Kárpátalján a közösséget 1994 őszén Král Edit, egy budapesti gyógypedagógus indította el. Mára a közösség Huszton („Sziklavár”), Técsőn („Almáskert”) és Ungváron („Szőlőtő”), működik, és alakulóban van Munkácson és Rahón is. A közösségek tagjai havonta egyszer jönnek össze, ahol énekelnek, rajzolnak, beszélgetnek. Minden ilyen találkozó élményekben gazdagítja mind a sérülteket, mind a szüleiket, mind pedig a velük foglalkozó segítőket.

Ezért bírt nagy jelentőséggel az a felajánlás, melynek során a cseh Caritas Znojmo gyertyakészítésre alkalmas felszerelést és eszközöket ajándékozott a Kárpátaljai Szent Márton Egyházmegyei Karitásznak azzal a céllal, hogy segítségükkel létrehozzanak egy olyan műhelyt, ahol értelmileg sérült emberek végzik a gyertyaöntést. Így jött létre a Fény és Öröm Gyertyaöntő Foglalkoztató Műhely. Az Új Hajtás májusi számában hírt adtunk arról, hogy a műhely áprilisban nyitotta meg kapuit Visken, s most arról is beszámolunk, hogy szeptemberben elindultak a rendszeres foglalkozások is.

Ez az intézmény az első olyan nappali foglalkoztató Kárpátalján, mely az értelmileg sérültek számára lehetőséget nyújt a rendszeres együttlétre, a fejlődésre és arra, hogy ők is fontosnak érezzék magukat. Az intézményben heti három alkalommal más-más csoport foglalkozik a gyertyák készítésével: a viski közösség hétfőnként, a husztiak keddenként, a técsőiek pedig szerdánként tartanak foglalkozásokat. A csoportok létszáma átlagosan öt fő. A műhely célja, hogy közösséget formáljon a sérültekből és segítőikből, és olyan légkört teremtsen a fogyatékkal élők számára, ahol a munkát játéknak érzik, és szívesen végzik. A sérültekkel segítők foglalkoznak, ők vezetik be a fiatalokat a gyertyakészítés rejtelmeibe.

Tudnunk kell, hogy a „fogyatékosság” nem betegség, hanem egy állapot, amely meghatározza a sérült ember egész életét, de megfelelő segítséggel, fejlesztéssel elérhető, hogy ők is teljesebb értékű életet élhessenek. „Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, ami a világ előtt gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket…” (1Kor 1,27)