Kedves Testvérek!
Évek óta terjednek az Interneten olyan üzenetek, sajnos katolikus körökben is, amelyek ellenőrizhetetlen magánkinyilatkoztatások alapján különböző jóslatokat propagálnak, egyenesen Jézus Krisztusnak tulajdonítva a figyelmeztetéseket. Mostanára odáig jutottak, hogy Ferenc pápát nem ismerik el, elfogadása ellen beszélnek egy nevetséges „jövendölés” alapján, amely őt az antikrisztusnak nevezi. Felhívom a kedves hívek figyelmét, hogy aki ezeket az „üzeneteket” terjeszti, bűnt követ el, mert széthúzásra és engedetlenségre buzdít. Kinek állhat ez érdekében? A gonosz léleknek, aki széthúzást akar szítani. A kétes jelenések és kinyilatkoztatások tanulmányozása helyett olvassuk inkább a biztos alapokon nyugvó Szentírást, imádkozzunk, és tegyünk jót egymással. Hit dolgában pedig hagyatkozzunk az Egyház vezetésére, amelynek Jézus megígérte a Szentlélek vezetését, és hogy a pokol kapui nem vesznek erőt rajta.
Továbbá szíves figyelmébe ajánlom a híveknek Székely János kiváló teológus püspök atya véleményét a témában (lásd alább).
Majnek Antal püspök
Székely János püspök atya a Nagy Figyelmeztetésről
Az utóbbi hónapokban sokan felfigyeltek a „Nagy figyelmeztetés”-nek is nevezett üzenetre. Ezzel kapcsolatban szeretném néhány dologra felhívni a figyelmeteket.
Krisztus Urunk gyakran beszélt arról, hogy sokan jönnek majd az Ő nevében, és különböző üzeneteket fognak átadni. Ezt mondta: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok. És: Elérkezett az idő. Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek! Ilyeneknek előbb meg kell történniük, de ezzel még nincs itt a vég!” (Lk. 21,8-9) Szent Pál apostol így inti a tesszalonikaiakat: „Urunk Jézus Krisztus eljövetelét illetően ne veszítsétek el rögtön józanságotokat, és sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő mondás vagy levél ne ijesszen meg benneteket, mintha az Úr napja már a küszöbön állna. Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket!” (2 Tessz 2,1-3)
Maga Krisztus, amikor az utolsó napról kérdezték, ezt felelte: „Azt a napot, és azt az órát nem tudja senki, még az ég angyalai sem, sőt még a Fiú sem, csak az Atya.” (Mk 13,32) Szent Pál apostol is figyelmeztet: „Az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj.” (1 Tessz 5,1)
Minden olyan magán-kinyilatkoztatás, amelyik időpontokat jósol meg, és végső események konkrét idejét akarja meghatározni, ellentmond Krisztus szavainak. A végső események időpontját senki sem ismeri, csak az Atya! A Nagy figyelmeztetésről szóló állítólagos üzenetekben viszont ezt olvassuk: „Még ebben az évben…”; vagy másutt: „pár hónapotok van hátra”. Ezek a kijelentések nyilvánvalóan ellentétesek azzal, amit az evangélium tanít. Azok a hiteles magán-kinyilatkoztatások, amelyeket az Egyház elismert (pl. Lourdes, Fatima, az Isteni irgalmasság üzenete szent Fausztinának, stb.), mind mentesek az ilyesfajta időpontokra való utalásoktól.
Ráadásul a Szentírás arra tanít minket, hogy a szívek titkait egyedül Isten ismeri, egyedül Ő ítélhet (Jer. 17,9-10). Szent Pál azt írja, hogy még saját maga fölött sem ítélkezik (1 Kor 4,3-4). A Szentírástól idegen a Nagy figyelmeztetésnek nevezett üzenet tartalma, hogy Isten – ahogyan írják – feltárná mindenki előtt a lelke állapotát. Az ember nem ismeri, nem ismerheti a saját lelke titkait a maguk teljes mélységében. Egyedül Isten az, aki ismeri a szívünk legmélyét, aki megítélhet.
Az Egyház a magán-kinyilatkoztatásokat hosszas és komoly vizsgálatnak szokta alávetni. Szent János apostol levelében olvassuk: „Ne higgyetek minden léleknek! Vizsgáljátok felül a lelkeket, mert sok hamis próféta támadt!” (1 Jn. 4,1). Az Egyház vizsgálja az üzenet tisztaságát (vagyis azt, hogy összeegyeztethető-e a Szentírással és az Egyház hitével), azt, hogy van-e nyilvánvaló jele annak, hogy természetfeletti esemény történt, és vizsgálja az üzenet átadójának személyét, hitelességét, életszentségét is. A Mária Rádió csak olyan magán-kinyilatkoztatásokat ismertet és közöl, ahol ez az egyházi vizsgálat megtörtént, és pozitív eredménnyel zárult.
Természetesen az idők jeleire mindannyian figyelünk, és figyelünk korunk hiteles prófétáira is. A lelkünket pedig igyekszünk megtisztítani a bűnbánat szentsége, a szeretet cselekedetei és az alázatos imádság által. Azonban mindebben figyelünk az Egyház tanítására, amelynek Krisztus megígérte a Szentlélek segítségét: „A Vigasztaló, a Szentlélek, akit a nevemben küld az Atya, megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek… Elvezet titeket a teljes igazságra” (Jn. 14,26; 16,13).
Székely János püspök, a Mária Rádió védnöke