Azt hiszem, a kérdés végső soron az, hogy hiszünk vagy nem hiszünk. Ha hiszünk, akkor komolyan vesszük, amit az Úr Jézus mondott, hogy elküldi nekünk az ő Szent Lelkét, aki „mindenre megtanít majd Titeket, amit parancsoltam nektek”, és aki „elvezet titeket a teljes igazságra”. A hétköznapok igazságára is, nemcsak a nagy teológiai kérdésekére.
Valahol ezen múlik az életünk: komolyan vesszük-e a Szentlélek irányítását a mindennapjainkban, az életünk „nem templomi” részében is – vagy meghagyjuk őt a vasárnapi misére, a hét többi órájában pedig a magunk elképzelése szerint éljük az életünket. (Jobbik esetben is vegyes sikerrel.) Nem lenne-e jobb mindenben, még a legkisebb dolgunkban is a Szentlélek irányítására hagyatkozni? Ha figyelnénk a szavára, sokkal kevesebb bonyodalom adódna körülöttünk.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Először is, a nap reggelenkénti fölajánlását az Istennek, azt, hogy előre rábízzuk magunkat a Szentlélekre, és elfogadunk mindent, ami aznap történni fog. Ez eleve lehetővé teszi azt a nyitottságot a szívünkben, hogy egyáltalán képesek legyünk meghallani, ha szól hozzánk. Ezt a nyitottságot kell aztán fenntartani a nap folyamán, ami azt jelenti, hogy a terveinket (pl. hogy mit sütök) összhangba hozzuk az Úrnak a mai napunkról szóló tervével.
A Szentlélek és a sütemény
Lehet például, hogy jó elképzelésnek tűnik az, hogy a vendégeknek még egy süteményt megsüssek (elismeréssel adóznának szakácsnői remeklésemnek és hogy még ez is belefér az életembe) –, de ha odafigyelek a halk hangra a lelkem jobbik felében, esetleg azt hallom, hogy elég lesz egy sütemény, mert a gyerekeimnek most nagyobb szüksége van rám.
Szabad akaratom van, lehet ennek a hangnak nem szót fogadni, elhessegetni vagy egyáltalán meg sem hallani. Ilyenkor jön az, hogy megsütöm a süteményt, miközben kiderül, hogy ezer más teendő adódna közben, mindenki akar valamit tőlem, ideges leszek, ettől az egész család is az lesz – és már el is értünk arra az állapotra, amin jókat vigyorog a Nagy Szétdobáló, a Diabolos. Kikerültünk a Szentlélek erőteréből és bekerültünk az Ellenségébe.
De ha háttérbe tudom szorítani a saját elképzelésemet (pedig olyan jó ötletnek tűnt!) azért, mert hiszek a halk hangnak, akkor később azt tapasztalom, hogy jaj, de jól tettem, hogy nem kezdtem bele másba, hogy is fért volna bele az életembe, mikor hirtelen ennyi elrendezni való helyzet jött elő! Hála és béke van bennem, amiért a Szentlélek megsúgta, mit tegyek. Béke van a családomban is.
Ez egy nagyon banális példának tűnhet, de lássuk be, hogy ilyen apró döntések sokaságából áll össze az életünk, és ilyeneken múlik a családi vagy a munkahelyi hangulat, ami már nagyon meghatározza az életminőségünket. Azt is jó észben tartani, hogy az tud a komoly helyzetekben jó döntéseket hozni, aki ezt a kis döntéseknél már begyakorolta.
Másik példa lehet egy-egy családi vita. „Nem, ezt most nem kellene mondani” – érzi az ember belül, és hogy végül is kimondja vagy sem, annak következményei lesznek a kapcsolatra nézve, átmenetileg vagy akár hosszú távon is.
A Szentlélek komolyabb döntéseinkben is segítségünkre van. Gyermekvállalás, költözés, munkahelyváltás, beiskolázás kérdéseiben és minden dolgunkban érdemes először megkérdezni a Szentlelket imádságban, hogy mi a jó döntés. Aki már eléggé „kihegyezte” a fülét a Lélek hangjára, annak valahogy megmutatja az utat.
Elfelejtett lottónyeremény
Ha kérjük a Szentlelket, akkor megkapjuk. Megígérte Jézus. Mégis, olyan gyakran elfelejtkeznek Róla az emberek! Olyan ez, mintha valakinek ott lapulna a tárcájában a lottó ötös nyertes szelvénye, amiről elfelejtkezett és nem váltotta ki. Sopánkodik rossz anyagi helyzete miatt, pedig ott a megoldás a kezében! Így van ez a Szentlélek ajándékaival. Szomorkodunk életünk, kapcsolataink nehézségei miatt, és közben nem „váltjuk ki” a Szentlélek ajándékait, amit adni akar nekünk, hogy „életünk legyen, és bőséggel legyen”.
Isten számára életünk minden mozzanata fontos, nem korlátozza részvételét létünk magasztos vagy vallásos területeire, azt akarja, hogy annak minden része megváltott legyen. Megváltott legyen a Vele való kapcsolatunk is – és ugyanúgy a házimunkánk, a családi viszonyaink, a munkánk, pénzügyeink is. Mivel Ő maga a jóság és a tökéletesség, az Ő erőterébe bekerülve minden dolgunk egyre jobbá és tökéletessé válik, a nehézségek is más dimenzióba kerülnek a jelenlétében. Ő Szentlelke által jelen akar lenni életünk minden apró mozzanatában. A mi döntésünk, hogy beengedjük-e.
Popovicsné Palojtay Márta