A Trecanum gregorián énekegyüttes Kárátalján

Július 19-21-én Kárpátalján járt a Trecanum strasbourgi gregorián énekegyüttes. Felléptek a beregszászi és a benei római katolikus templomokban, illetve a tiszaásványi református templomban. Etienne Stoffelvel, az együttes vezetőjével beszélgettem a beregszászi koncert után.

– Hogyan alakult együttesük és kikből áll?

– 1996. decemberében alakultunk. Ismeretségi körömből kértem fel a leendő tagokat, hogy együtt énekeljünk. Minket főleg a katolikus liturgia, a középkori zene és a gregorián ének az, ami egyesít.

– Önök professzionális zenészek, vagy csak kedvtelésből énekelnek?

– Is-is. Nekem például zeneművészeti végzettségem van, amelyet a Párizsi Konzervatóriumban szereztem, de van, aki jazz-zenész, illetve olyan tagjaink is vannak, akiknek nincs zenei végzettségük. Mindenesetre nem pénzkeresési célból énekelünk együtt, hanem kedvtelésből, a gregorián és középkori zene iránt érzett szeretetből.

– Úgy tudom, Kárpátalja egy nagy turné része, amelynek állomásai többnyire közép-európai városok. Hogyan jött az ötlet, hogy nálunk is koncertezzenek?

– Lehet, hogy furcsán hangzik, de magunk sem tudjuk, miért pont ide jöttünk. 2007-ben voltunk először Magyarországon. Úgy gondoltuk, körbejárjuk azokat a helyeket, amelyek korábban a régi Nagy Magyarország területeihez tartoztak, megnézzük, milyen itt az élet, milyenek az emberek. Magunk is olyan helyről jövünk, amely határmenti terület, ahol németek is élnek kisebbségben. Ez az együttélés néha sajnos feszültséget is okoz, de ha pozitív oldalról nézzük, akkor hatalmas kulturális gazdagságot jelent, ha egy helyen több nemzet, kultúra megtalálható. Erdélyben és itt, Kárpátalján is nagyon tetszett, ahogyan élnek az emberek, ahogyan egymás mellett élnek különböző nemzetiségek, akiknek szinte már jellegzetes módon összefonódott a kultúrájuk és hagyományaik.

– Milyen énekekből áll a zenei repertoárjuk?

– Főként gregorián énekeket éneklünk és a késői középkorból származó keresztény liturgikus énekeket, de ezenkívül régi római, beneventán, ciszterci és domonkos rendi szerzetekből származó énekek is vannak a tarsolyunkban, illetve a szakrális zenéhez tartozó egy- és többszólamú művek is, amelyek a régi híres kulturális központokból származnak, például St. Gallen-ből, Bingen-ből, St Martial Limoges-ből, a párizsi Notre Dame-iskolából és még sorolhatnám. Koncertjeink során néha hangszereket is használunk, például orgonát vagy más olyan hangszert, ami egybecseng a gregorián énekekkel.

– Említette, hogy liturgikus énekek is tartoznak a repertoárjukba, ez azt jelenti, hogy hazájukban szentmiséken is énekelnek?

– Igen, gyakran éneklünk szentmiséken, hiszen a gregorián ének liturgikus környezetben született. Fontos számunkra, hogy olyan templomokban énekeljünk, ahol összhangban van az építészet, az akusztika és a gregorián ének. A koncertjeink helyszínéül is szinte mindig templomot választunk.

Az interjút készítette:
Bunda Szabolcs