A szent negyven nap

750

Az egyházi liturgikus év folyamán hamvazószerdával veszi kezdetét a nagyböjti szent idő.

Az általános naptár rendelkezése szerint a nagyböjt hamvazószerdától nagycsütörtök estig tart. az utolsó vacsora szentmiséjének megkezdéséig.


A nagyböjt előkészületi idő. Mire is készülünk a nagyböjtben? Az Egyház történelmének folyamán, amíg még élt a katekumenátus intézménye, a nagyböjti szent időben folyt a közvetlen előkészület a keresztség szentségének felvételére, ami nagyszombat éjszakáján történt. Természetesen a nagyböjt akkor sem csupán a katekumenek számára volt előkészületi idő, hanem minden keresztény számára. Akik már meg voltak keresztelve, azok a húsvéti misztériumok megünneplésére készültek. Ez a készület akkor is és most is elsősorban a bűnbánattartásból áll. Ma ritkán fordul elő, hogy felnőtteket kereszteljenek, ezért nagyböjtben inkább a bűnbánatról elmélkedünk.

A keresztség szorosan összetartozik a bűnbánattal, hiszen a keresztségben új teremtménnyé lettünk, azaz lelkünk megtisztult minden bűntől. Életünk folyamán azonban sajnos sokszor beszennyezzük magunkat újabb és újabb bűnökkel. A keresztény ember kötelessége azonban, hogy állandóan visszatérjen ehhez a kezdeti tiszta állapothoz. A kereszténység tehát egy állandó megtérés. Már hamvazószerdán is ezzel a gondolattal találkozunk, hiszen amikor a pap fejünkre hinti a hamut, az egyik változat szerint azt mondja: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az Evangéliumban!” Ez a felszólítás már a nagyböjt elején szinte meghatározza a szent idő programját. A hamvazás széttartása ezenkívül az elmúlásra is emlékeztet bennünket. Hiszen a másik felszólítás, amit ilyenkor hallhatunk: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel.” Már az ószövetségi időben is a bűnbánat jele volt a fejre hintett hamu. A hamu, amit ilyenkor a fejünkre hintenek, az előző év virágvasárnapján megszentelt barkák elégetéséből származik.

Ezenkívül a hamvazószerda a nagyböjti szent idő egyetlen szigorú böjti napja. A böjtölés gondolatát kiemeli a szentmise könyörgése is. A böjtölést a történelem folyamán különböző módon értékelték, és ma is felmerül a kérdés, miben is álljon a mi böjtölésünk’ W. r. csak annyit jelent számunkra a böjt, hogy megtartóztatjuk magunkat a háttól’

Ha csak ennyi lenne, nem böjtölésről, hanem koplalásról beszélnénk. A böjtölés sokkal inkább az. amit Iza l- próféta így fogalmaz meg: „osszd meg kenyeredet az éhezővel.” A böjt tehát nem öncélú dolog, hanem másokat szolgálok vele.

A nagyböjti szent időhöz szorosan hozzátartozó ájtatosság a keresztút. Ezt szoktuk végezni nagyböjt péntek em A keresztárnak az a célja, hogy újra és újra átelmélkedjük az Úr Jézus szenvedésének egyes állomásait. Áhítattal vegyünk részt a nagyböjt folyamán a keresztutakon, és gyakran elmélkedjünk arról, hogy Jézus mennyire szeretett bennünket. Ennek a szeretetnek a nyilvánvaló jele a keresztút.

A nagyböjti szent időhöz szorosan kapcsolódik a húsvéti szentgyónás elvégzése is. Ha arról beszéltünk, hogy a nagyböjt bűnbánati idő, akkor bűnbánatunkat leginkább a bűnbánat szentségének felvételével tudjuk kifejezni. Valamennyien érezzük kötelességünknek a húsvéti szentgyónás elvégzését! Hiszen a Húsvét számomra akkor lesz igazi ünnep, ha én személyesen találkozom a Föltámadottal. Ez a találkozás pedig a szentáldozásban valósul meg.

A nagyböjti szent idő kezdetén kérjük az Úr Isten kegyelmét, hogy nagyböjti önmegtagadásunk és bűnbánatunk tegyen kedvessé színe előtt, és így a húsvét valamiképpen a bűneinkből való feltámadást is meghozza számunkra.

 

Molnár János korláthelmeciplébániai kormányzó
Előző cikkAz öröm forrásainál II.
Következő cikkIsten áldja meg egész Kárpátalja népét!