Élet, megújulás, küldetés az Eucharisztiából

Ez volt a mottója az idei Országos Lelkipásztori Napoknak, melyet január 27-30 között tartottak Egerben. A nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be; ezzel kezdetét vette a négynapos program, amelyen többek között ezeket az előadásokat hallgathattuk meg: Az Egyház az Eucharisztiából él (Török Csaba teológiai tanár), Az Eucharisztia személyes életemben (Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök), Az Eucharisztia a keleti egyház és a szentatyák tanításában (Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke), Szíria szenvedése tanít minket imádkozni (Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye érsek-metropolitája), Eucharisztia és misszió (Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek). A záró szentmisét Te Deummal Erdő Péter bíboros mutatta be.

S hogy mennyire a hatása alatt vagyunk mindannyian, akik részt vehetettünk a lelkipásztori napokon, és hogy és ki milyen üzenettel érkezett haza a közösségébe, az alábbiakban olvasható:

„Számomra az egri lelkipásztori napok több volt a teológiai ismereteink egyszerű bővítésénél. Mérhetetlen sok kincset kaptam. Kezdve az új, kedves ismerősöktől szerte Magyarországról és a határon túlról, Erdélyből és Kárpátaljáról. A mély szentségimádásokon át és a lelki megújulásról szóló előadásokon keresztül egészen az Eucharisztiáig, ami / Aki örök forrásunk és egy csodálatos, végtelen misztérium.

Különleges élmény volt együtt tölteni négy napot mintegy száz atyával. Testvérként együtt lenni a szentmiséken és közösen elmélkedni a kiscsoportos foglalkozásokon. Így kicsit közelebb kerülhettem az ő lelkiségükhöz, beleláthattam mindennapjaik szépségébe, nehézségeikbe.

Nagyon megérintette a szívem Ozsvári Csaba ötvösművész kiállítása az Érseki Palotában, ahol azt is megtudtam, hogy az őáltala készített misekönyv-borítót használták II. János Pál és XVI. Benedek pápák, és használja Ferenc pápa még ma is. Nem mellesleg erre a gyönyörű és fontos tárgyra rá van vésve a magyar címer és még négy magyar szent alakja is.

A legmélyebb lelkiséget a zenével, szentbeszéddel és hosszas csenddel tarkított szentségimádásokban illetve a szíriai keresztények szenvedéséért állva énekelt közel egyórás akathisztosz (az Istenszülő Szűz tiszteletére) liturgiájában élhettem meg.

Habár látszólag (címükben, tartalmukban) az előadások más-más témával foglalkoztak, mégis mintha mind ugyanarra lett volna kihegyezve: a megújulásunkra és az Eucharisztia fontosságára. Komolyan elgondolkodtattak egyházunk, Európa és plébániánk jövőjéről.

Hogy mit kaptam útravalónak? Imádkozzak és végezzek önvizsgálatot. Ha szükség van változásra – már pedig van, egy hitben gazdagabb jövőért –, akkor magammal kell kezdenem!”

Ferenc

„Idén negyedszer vehettem részt ezen a csodálatos négy napon. A mindennapi sürgés-forgás közben észre sem vesszük, milyen nagy ajándékot hagyott örökségül Krisztus a földön. Néha nagyon hanyagul készülünk az áldozásra, vagy olyan megszokott miserésznek tartjuk. Pedig maga a szó: „áldozás” – azt jelenti, hogy nekünk is, mint Jézusnak, naponta fel kell áldoznunk magunkat a világnak. „ Vajon én készen állok-e az áldozatra, a vértanúságra?” – ezzel a kérdéssel tértem haza. Van min elgondolkoznunk…”

Katalin

„Nagyon örülök, hogy az idén is eljutottam Egerbe. Boldogsággal tölt el, hogy évről évre töltődhetek lelkileg. Az előadók nagy szívélyességgel osztották meg velünk tapasztalataikat. Szocska Ábel görög katolikus püspök atya egyik mondata nagyon elgondolkodtatott: »Nem az a fontos, hogy a kenyér és a bor eggyé válik az én testemmel és véremmel, hanem hogy én eggyé válok-e Krisztussal.«”

Orsolya

„Az Országos Lelkipásztori Napokon úgy éreztem magam, mint aki az Egyház szívében van, hiszen több mint száz  lelkipásztor és ugyanennyi segítő munkatárs vett részt, akik közül sokakat mint régi kedves ismerőst üdvözölhettem, mivel több alkalommal is ott lehettem a rendezvényen. A ferences közösséghez kapcsolódva különösen is megtapasztalhattuk az egységet, az egymás iránti szeretetet.

Az előadásokban és tanításokban Jézus jelenlétének csodáját, hatását elemezték az előadók. A csendes szentségimádás fontosságát emelték ki, amely érleli és személyessé teszi kapcsolatunkat az Úr Jézussal.

Jézus szíve vágya, hogy velünk találkozzon! Ez a kapcsolat akkor tud mélyülni, ha én is hozok érte áldozatot!

Az ókeresztények az áldozás során áldozatvállalásra is készültek, hiszen az üldözés mindennapos volt.

Akkor szenteltek valakit pappá, ha meggyőződtek róla, hogy nem fogja elhagyni Krisztust, és a vértanúságot is vállalja.

Személyes áldozatunk akkor igazi, ha már »húsba« vágó.

Nem az a fontos, hogy a kenyér és bor eggyé válik az én testemmel és véremmel, hanem, hogy én eggyé válok-e Krisztussal. Ez az Eucharisztia!

A szíriai keresztények helyzetéről szóló előadás nagyon megragadott, az ottaniak hűsége hősies kitartása a hitben. Amikor az üldözött keresztényekért imádkozunk, ezek a képek fognak megjelenni a szemem előtt.”

Dóra

Hálásan köszönöm, hogy újból részt vehettem a lelkipásztori napokon. Amit magammal vittem, az – többek között – Ternyák Csaba egri érsek szavai: »Engedjük, hogy Jézus keze és lába legyünk«. Ez nagy üzenet számunkra, amiből azt értettem, hogy engedjük, hogy Isten rajtunk keresztül válaszoljon valakinek az imájára!”

Sándor

Isten bőséges áldását kérem mindazok életére, akik évről évre megszervezik az Országos Lelkipásztori Napokat, és minden résztvevőjére. Adja az Úr, hogy plébániáinkra hazatérve életre tudjuk váltani az ott kapott tanítást. Köszönjük, hogy ott lehettünk!

Összeállította: Szviscsu Marina