Fatimai Szűz Mária-szobor megkoronázása Sislócon

902

Katolikus egyházunk idén ünnepli a fatimai Mária-jelenés 100. évfordulóját. A sislóci római katolikus templomot Szűz Mária szeplőtelen szívének tiszteletére szentelték fel. A szentélyben őrzünk is egy Fatimából származó Szűzanya-szobrot.

Sisloc2Plébánosunktól, Petenko Miron atyától jött az a szép gondolat, hogy a százéves évforduló ünnepléséhez kapcsolódóan megkoronázzuk a szobrot. Erre az ünnepélyes alkalomra március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén került sor. Az ünnepi szentmisét Majnek Antal püspök atya mutatta be plébánosunkkal együtt; a szentmise közben Béres István aknaszlatinai plébános végig gyóntatott. Az ünnepre sok hívő összegyűlt a környező falvakból is. A szobor és a korona megáldására, valamint a szobor megkoronázására a szentmise közben került sor.

A püspök atya szentbeszédében az angyali üdvözlet hitünkben elfoglalt helyéről beszélt. Párhuzamba állította Éva és Mária alakját: Éva volt az, aki engedetlenségével megszakította az Isten és az ember közötti kapcsolatot, Mária pedig igent mondott az Atya üdvözítő tervére. Ezzel újra visszaállt a harmónia Isten és ember között. A katolikus egyház Máriában tiszteli az üdvözítő Jézus édesanyját.

A szentmise ünnepélyes körmenettel zárult, melyen a virágdíszbe öltöztetett, megkoronázott fatimai Szűzanya-szobrot négy férfi vitte. Úgy jött köztünk Mária, mint ahogy mindennapjainkban kísér minket életünk folyamán.

A templomba visszatérve a püspök atya felajánló imádságot mondott: Jézus Szentséges Szívének és Szűz Mária szeplőtelen szívének oltalmába ajánlotta egyházunkat, házainkat, családjainkat és életünket.

Az ünneplés a himnuszok eléneklésével zárult a templomban. Ezután átmentünk a plébánia épületébe. Ott a püspök atya megáldotta a plébánia tetőterében újonnan kialakított szép, tágas közösségi termet, amit a gyerekek birtokba is vettek. A püspök atyával együtt agapéval és kötetlen beszélgetéssel folytatódott az ünneplés. E szép ünnep végén mindannyian az öröm érzésével a szívünkben tértünk haza.

Hajdú Szilvia hitoktató

Előző cikkBoldog Jácinta és Ferenc nyomában
Következő cikkAz életről tanulunk