Hírek

április 13-án Kárpátaljára érkezett Szent Erzsébet ereklyéje, melyet 15-éig Ungvárra, Szerednyére, Pósa-házára és Nagyszőlősre vittek el. Az egyes helyeken minden alkalommal imaórát tartottak a hívek. Vasárnap, április 15-én pedig Nagyszőlősön ünnepi szentmise zárta az ereklye kárpátaljai körútját.

május l-jén rendezték meg a XII. Egyházmegyei ifjúsági Találkozót Munkácson. A meghívott előadó Losák István rahói plébániai kormányzó volt.

FELHÍVÁSOK

május 9-ÉN kerül sor az Egyházmegyei Hittanverseny döntőjére a fiatalabb és az idősebb korosztálynak egyaránt. A helyszín a Munkácsi Szent István Líceum lesz.

május 12-én rendezik meg a IX. Kárpátaljai Római Katolikus Egyházzenei Találkozót Nagyszőlősön. A találkozó a plébániatemplomban reggel 9 órától kezdődik, a kora délutáni órákban szentmisével ér véget. Fellépnek a kárpátaljai római katolikus felnőtt és gyerekkórusok, valamint hangszeres egyházzene is elhangzik. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

május 18-19. között zarándoklat lesz a Szent Erzsébet-év alkalmából Sárospatakra. A részletekről érdeklődni a plébános atyáknál lehet.

május 27-én, Pünkösdvasárnap 15 órai kezdettel kerül sor Munkácson, a Tours-i Szent Márton Székesegyházban a hagyományos ökumenikus jótékonysági koncertre, melyet minden évben a munkácsi szegények javára rendeznek meg. Fellépnek a négy történelmi egyház – a református, a pravoszláv, a görög és a római katolikus – egyház kórusai. Vendégünk lesz az ungvári Szent György-plébánia kórusa Szakács Emil karnagy vezetésével, valamint a budapesti Szent Imre ciszterci templom kórusa Csányi Tamás karnagy vezetésével.

NYILATKOZAT

A Beregszászi Római Katolikus Egyházat a XX. században sok megpróbáltatás érte.

A II. világháború után, 1949-ben város római katolikus plébánosát, Pásztor Ferencet és káplánját, Hudra Lajost 25 év szibériai kényszermunkára ítélték.

Az idős plébános 1951-ben, Szibériában halt meg.

Az egyház iskoláját, a zárdát, a kultúrházat a város már a háború után lefoglalta, majd pedig a plébánia épületeibe lakókat telepítettek. A hívek lelki gondozását – a megpróbáltatások ellenére is – az egyház tovább folytatta.

A Szovjetunió szétesése után, 1992-ben, 1994-ben, 1997-ben az egyház visszakapta épületeinek egy részét, de ezek többségében lakók és intézmények voltak.

A városháza már 1999-ben lépéseket tett egyes épületek visszavételére.

2003-ban, 2004-ben és 2006-ban a lakók az ügyészséghez és a bírósághoz fordultak a városi döntés érvénytelenítése ügyében. A járási bíróság csaknem minden alkalommal az egyház tulajdonjoga ellen döntött. 2007. március 6-án a megyei bíróság is jóváhagyta ezt a döntést, meghagyva, hogy másik bírósághoz fordulhatunk, és két hónap alatt fellebbezhetünk a Legfelső Bírósághoz. Ezt a határozatot csak március 30-án kapta kézhez az egyház.

Fellebbezési jogunkkal azonnal éltünk, ennek ellenére a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága napirendre tűzte e bírósági határozat végrehajtását. Kétszeri sikertelen kísérlet után április 20-án a Végrehajtó Bizottság megszavazta.

Tulajdonképpen újra megtörtént a római katolikus templommal szemben álló (Rákóczi tér 6. és 6/a) egyházi tulajdonban lévő épületek államosítása.

Ezekben a házakban laktak papjaink, többek között Károlyi Lajos, Galambos József, előtte Haklik Sándor is, aki a papok meghurcoltatásának első áldozata lett, hiszen még a Szibéria felé tartó úton meghalt.

Az Ukrajnai Bíróság az elítélt 18 római katolikus papot rehabilitálta, így Pásztor Ferencet és Hudra Lajost is. Erről a rehabilitáltak könyvében 4-4 rövid sort olvashatunk. Ezen a négy soron kívül semmi jóvátételt nem kaptak.

Akiknek viszont annak idején a városi hatóság kiutalta ezeket a lakásokat, most megkaphatják tulajdonukba.

Mi tehát imádsággal segítségül hívjuk mindazoknak lelkeit, akik az egyházunkért szenvedtek, sőt életüket áldozták. Kérjük a híveket is, hogy imáikkal segítsék egyházközségünket e nehéz időben.

Egyházunk előírja az Egyházi törvénykönyvben, hogy „a plébános köteles a templomhoz közel levő épületben lakni” (533- kánon). Ezt tették mindaddig, míg az erőszak onnan el nem kényszerítette őket.

Egyházunk nem az erőszak, hanem a törvényes forma megtartásával akarja jogait érvényesíteni. A mi törvényes módunk pedig az imádság, a tárgyalás, az igazságos, egyenes, nappalhoz illő beszéd, és nem a sötétben bujkáló alattomos tett.

Ezért kívánságunkat is nyíltan, nappal mondjuk el.

Mi nem akarjuk a másét. A város hiába ajánl fel valahol máshol épületet. Nekünk nem kell a másé, hanem az, amit őseink építettek a templom mellé.

A Beregszászi Római Katolikus Egyházközség Beregszász, 2007. április 22-én