Mikor van húsvét ünnepe? Nagypéntek harmadnapján. Vajon mindenki számára így van ez? Krisztus feltámadása idők feletti esemény. Szent Pál ezt mondja: Krisztus… harmadnap feltámadt… Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek… Utánuk pedig mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is (vö. 1Kor 15,5-8).
Az élő Krisztus megtapasztalására nem jut el mindenki ugyanazon a napon, ugyanabban az órában. Kezdettől fogva felfigyelhetünk a húsvét „megtörténésének” időeltolódására. Amikor Pétert és a kenetet vivő asszonyokat már régen elárasztotta az új élet ragyogása, a többi apostol és a névtelenek tömegei még a nagypéntek reménytelen sötétségében tapogatóztak. Amikor Mária Magdolna örömtől repesve futott Jézus barátainak rejtekhelyére, az emmauszi úton a két megriadt tanítvány egyre távolodott az eseményektől. Tamás is kételyeinek foglya volt, amikor a többi apostolt már eltöltötte békességgel az Úr látása, nem is beszélve arról, milyen messze állt még Saul a damaszkuszi úton bekövetkező megvilágosodástól.
A feltámadás eseménye nem érkezik el mindenki számára „harmadnapon”. A nagypéntek sötét reménytelensége sokaknál napokig, évekig, sőt évtizedekig eltart, mivel úgy érzik, hogy az Úr halott, pedig már régen felkelt a sír mélységéből.
De egyszer mindenki találkozni fog a feltámadás valóságával. A húsvétot bármikor megtapasztalhatjuk. Néha nagyon későn, mint Pál apostol. A feltámadott Jézus egy napon a mi utunkat is elállja, amint Sault is váratlanul megállította valahol a Jeruzsálem és Damaszkusz közötti útszakaszon.
Nem könnyű tehát válaszolni arra a kérdésre, mikor is van húsvét. Számolunk-e ezzel az időeltolódással, különösen akkor, ha már jó ideje árnyék borul a lelkünkre? Vagy olyankor, ha mások nem viszonozzák örömteli köszöntésünket:
Az Úr valóban feltámadott!
J. B. Metz
Forrás: Húsvéti fényes örömünk c. könyv