Nagyböjt 4. vasárnapján, március 11-én Nagyszőlősön a Mennybemenetel plébániatemplom harangjai nagy ünnepre hívták a közelben élőket és a távolabbról érkezőket. A fél tízkor kezdődő szentmisét Papp Tihamér ferences atya mutatta be pappá szentelésének 50. jubileuma alkalmából. Tihamér atya 1991-2002 között szolgált Kárpátalján, évekig ő volt a Kárpátaljai Ferences Misszió vezetője.
Magyar Gergely plébános a következő szavakkal köszöntötte az aranymisést: „Kedves Tihamér atya! Szeretettel köszöntelek abban a templomban, amelyben sok évig szolgáltál, és abban a közösségben, pontosabban közösségekben, amelyeknek élére az Úr Krisztus küldött el annak idején, hogy pásztoruk, segítőjük, támogatójuk és bátorítójuk legyél. 50 év nem kis idő. A pap folyamatosan ismeri fel, mit is jelent Krisztus szolgálata. Azt kívánjuk neked, hogy ezt a szentmisét, melyet ma itt bemutatsz, folytathasd egészen az örök életig, s Krisztus oltáránál, az igaz örök áldozat oltáránál is ott lehessél a mennyben. Hálát adunk a te életedért és papságodért.” Ezután Reményik Sándor Az én lelkipásztorom című versével köszöntötték a jubilánst.
Homíliájában Tihamér atya 50 éves papi szolgálatát Szent II János Pál pápa szavaival jellemezte: ajándék és titok. Elbeszélte nekünk élete főbb eseményeit, azt is, hogy hol kezdődött a hivatása. S a 90. zsoltár verseivel fejezte ki azt, hogyan lehetett túlélni a háború borzalmait: „Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz, hűsége védőpajzsod. Nem kell félned az éji kísértettől, sem a nappal repülő nyilaktól; sem a sötétben terjedő ragálytól, sem a fényes nappal kitörő dögvésztől. S ha ezren esnek el is oldaladon, a jobbod felől tízezren, téged nem találnak el.” Hálatelt szívvel szólt kárpátaljai szolgálatáról is.
A szentmisét vele együtt mutatta be Magyar Gergely és Weinrauch Márió atya is.
A szentmise végén következtek a köszöntések. A nagyszőlősi református egyház nevében Czirók Béla nyugalmazott esperes köszöntötte Tihamér atyát, majd azon plébániák képviselői következtek, ahol annak idején plébános volt: Beregszász, Tiszaújlak, Csetfalva, Sárosoroszi, Fancsika, Tiszabökény. Minden köszöntésben hallható volt egy-egy kulcsszó: templom, plébánia, óvoda, iskola, alapkőletétel, építés, árvíz, hittanok, hittantáborok… A köszönet szavait fogalmazták meg mindazért a sok fáradságos munkáért, amiből ezek a szép gyümölcsök létrejöttek.
A sok fehér rózsa mellett Soltész Péter kárpátaljai festőművész festményét is ajándékba kapta az atya. Végül a köszöntések sorát Bilák Jánosnak, a nagyszőlősi egyházközség kurátorának megható szavai zárták, amely után átnyújtották a szimbolikus ajándékokat. Ezt követően Tihamér atya mindenkit aranymisés áldásban részesített, a ministránsok pedig mindenkinek egy-egy szentképet adtak emlékül, melyen a jubiláló pap aranymisés jelmondata szerepelt: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket…” (Jn 15,16)
Öröm volt látni a sok zarándoktestvért, akik Ungvártól egészen Gyertyánligetig felkerekedtek, hogy viszontláthassák Tihamér atyát, és vele együtt adjanak hálát az elmúlt 50 évért. A közös ünneplés a plébánia nagytermében folytatódott kötetlen beszélgetéssel az agapén. Bátran kijelenthetem, hogy mindannyiunk számára kegyelem és ajándék volt ez az aranymise. Hála a Mindenható Istennek az ötven évért, és különösen azért a tizenegy évért, amit Tihamér atya itt, Kárpátalján töltött, nap mint nap rámutatva arra, mennyire szeret minket az Úr, s hogy nem hagy el bennünket soha, még a legnehezebb időkben sem. Deo gratias!
Szviscsu Marina, Nagyszőlős
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!