Tekintsünk feszült figyelemmel Krisztus vérére. Ismerjük föl, mily becses volt Atyjának, Istennek szemében az a vér, mely üdvünkért omlott, s az egész világnak utat nyitott a megtérésre.
Ezért – fölülmúlhatatlan és imádandó akarata szerint – esengve kérjük irgalmát és jóságát; forduljunk és térjünk őhozzá, elfordulva a hiú tettektől, viszályoktól, vetélkedésektől, melyek a halálba visznek.
Alázatos szívvel járjunk hát, testvéreim; minden gőgöt és fennhéjázást, esztelenséget és haragot félretéve, tegyük, ami írva van. Mert így szól a Szentlélek: Ne a bölcsességével dicsekedjék a bölcs, sem az erejével az erős, és a gazdag se gazdagságával dicsekedjék, hanem „aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék”, őt keresve hűségben és igazságban. Mindenekelőtt Urunk Jézus szavait tartsuk szem előtt, aki kifogyhatatlan türelemmel tanított reájuk. (Jer 9,23; 2 Kor 10,17)
Ő mondta: Legyetek irgalmasok, hogy ti is irgalmat nyerjetek; bocsássatok meg, hogy nektek is megbocsáttassék; ahogy ti másokkal bántok, úgy bánnak majd veletek is; ahogy adtok, úgy kaptok majd ti is; ahogy ítélkeztek, úgy ítéltettek meg; amilyen jó szívvel ti vagytok, olyan jó szívvel lesznek majd irántatok is; amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is. (vö. Mt 5,4; Mk11,25; Lk 6,31; Lk 6,38; Mt 7,1; Lk 6,38)
Ehhez a parancshoz, ezekhez az utasításokhoz tartsuk szilárdan magunkat, hogy mindig az ő szent szava szerint járjunk alázatos engedelmességben. Azt is mondja ugyanis: Tekintetem az alázatosakon és megtört szívűeken pihen, és azokon, akik remegve félik szavamat. (Iz 66,2) Ezért sok jeles és nagy tett részeseiként fussunk és ragaszkodjuk holtig a békesség sziklájához, mely kezdettől fogva nékünk adatott.
Szent Kelemen pápa (I. sz.)