Az exorcisták gyakran felhívják a figyelmünket arra, hogy nagyon fontos konkrétan megnevezni a szentgyónásban a bűnöket. Hiszen amit a sötét szobában elkövetünk, azt a szellemi világban nagyon is világosan látják: látja az egész mennyország is, és látják a gonosz lelkek is. Ördögűzések tapasztalata, hogy a gonosz pontosan megmondja a napot és az órát, amikor valakinek kikiabálja egy-egy bűnét – de a már meggyónt bűnöket nem látja!
Fontos a szentgyónásra jól felkészülni – akár írásban is –, érdemes felhasználni a különböző lelkitükröket, és konkrétan megnevezni a bűnöket. Ha elkövetni nem szégyelltük, ne féljünk Isten előtt kimondani sem!
Különösen a tisztaság elleni bűnöket – pornográfia nézegetése, önkielégítés – nehéz megnevezni, de az is előfordul, hogy a házasságon kívül együttélő fiatalok normálisnak tekintik az állapotukat, és a gyónásban meg sem említik – esetleg még áldoznak is így – és ezzel szentségtörést követnek el, amivel egyre inkább kiszolgáltatják az életüket a gonosz léleknek.
Ha őszinték vagyunk a paphoz, az azt jelenti, hogy magunkhoz is őszinték vagyunk. Márpedig ez az ömagunk előtti őszinteség – amit Jézus annyira hiányolt a farizeusoknál – alapfeltétele a jó lelki életnek: elismerem, hogy nem, nem vagyok jó, elbuktam ebben és ebben, és nagyon rá vagyok szorulva Isten erejére és irgalmára. A jobb és a bal lator esetében sem a tetteikben volt a különbség, hanem a hozzáállásukban: a jobb lator azzal nyerte el Isten országát, hogy elismerte a bűnösségét és hitt Isten irgalmában.
Uram, add meg nekünk a kegyelmet, hogy ne féljünk szívünkben felismerni bűneinket, és mentegetőzés nélkül elismerjük őket előtted a szentgyónásban! Vedd el a bűneinket, és töltsd meg a helyüket a Te ajándékaiddal! Ámen.
Popovicsné Palojtay Márta írásai
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!