A betlehemi láng Kárpátalján

85

A Betlehemben meggyújtott béke lángját idén a munkácsi római katolikus székesegyházban fogadták a kárpátaljai cserkészek, az összegyűlt római és görög katolikus valamint református hívek. A sötétbe borult templomba két kiscserkész hozta be a lángot; percekig ez volt az egyedüli fényforrás. Ezalatt a picike hegedűből, melyet egy másik kiscserkész szólaltatott meg, szép melódia hangzott fel a templom csendjében.

Az ünnepség elején Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) elnöke köszöntötte mindazokat, akik eljöttek a betlehemi láng fogadására. Röviden elmondta a láng útját Betlehemtől Bécsen át, Magyarországon keresztül Munkácsig. Mindhárom felekezet jelenlévő lelkipásztora rövid elmélkedést tartott arról, amit a betlehemi láng jelképez: Pogány István, a római katolikus egyházmegye általános helynöke, Taracközi Gerzson munkácsi református lelkipásztor és Marosi István nagybégányi görögkatolikus parókus, aki – szintén mint cserkész – a régi lángfogadások kalandos történeteiről is megemlékezett, amikor még gyalog, biciklivel, vonaton, egyszerű gyertyával vitték tovább a lángot, mely számtalanszor kialudt, s ilyenkor mindig vissza kellett fordulni újra meggyújtani. Ugyanilyen élményeket elevenített fel Popovics Béla, a KáMCSSZ tiszteletbeli elnöke is.

A jelenlévőket köszöntötte Szaliczky Endre, a Magyar Köztársaság ungvári konzulja is.

Idén először Lembergből is érkeztek lengyel cserkészek, hogy Munkácsról, a kárpátaljai magyar cserkészektől vegyék át a lángot és vigyék el övéiknek. Vezetőjük köszöntötte a kárpátaljaiakat, és örömét fejezte ki, hogy ezzel a gesztussal feleleveníthetik és megerősíthetik a hagyományos lengyel-magyar barátságot is.

A beszédek között a munkácsi római katolikus székesegyház ifjúsági kórusa illetve a munkácsi cserkészlányok gitáros együttese karácsonyi énekekkel, dallamokkal színesítette az estét.

Az ünnepség végén sorban vették át a lángot az egyes cserkészközösségek: először a lembergiek, majd a kárpátaljaiak: a Munkácsról, Beregszászból, Nagyszőlősről, Rátról, Benéből érkezettek.

Majd minden jelenlévő is meggyújthatta a magával hozott gyertyát: láncot alkotva, egymás mellett állva várakoztak, végig az egész templomon; mindenki a mellette levőnek adta tovább a lángot, mígnem gyertyafénybe borult az egész templom. A bensőséges és örömteli hangulatú ünnepség után mindenki hazasietett, hogy otthonában is elhelyezze a lángot, és tovább adja azt barátainak, szomszédainak. Hiszen a betlehemi láng akkor teljesíti feladatát, ha nem tartjuk meg magunknak, hanem tovább adjuk. S nem elég, ha csak a gyertyát gyújtjuk meg vele: szívünket kell, hogy fellobbantsa, hogy ezt a lángot egész évben tudjuk adni és adni másoknak.

Pápai Zsuzsanna