A Szent Család alakulásának ünnepei

Pár nap választja el egymástól ezt a két ünnepet, melyeknek evangéliumaiban megjelenik az egész majdani Szent Család. Még nincsenek együtt, Isten titokzatos módon most szervezi közös életüket. Kell hozzá Isten bizalma, aki egy asszony méhében vesz lakást – és kell hozzá Mária és József bizalma és engedelmessége is, akik elfogadják az Isten Fiát, s vele azt a küldetést, melyre Isten kiválasztotta őket, s így titokzatosan és csendesen, mint a hó alól előbúvó hóvirág, elkezdődik megváltásunk műve.

Elmélkedjük át röviden ezt a két ünnepet e két rövid írással, s utána bátran folytassuk azt saját gondolatainkkal is!

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY (MÁRCIUS 25.)

A mai ünnep evangéliuma azt az eseményt írja le, hogy az angyal hírt hoz Máriának gyermeke, Jézus születéséről. Bár kezdetben kissé zavarban van, s nem érti, hogyan valósulhat meg mindez, de Mária vállalja különleges küldetését.

Ahhoz, hogy elkezdődhessen a megváltás művének megvalósulása és emberré lehessen a második isteni személy, a mindenható Isten egy embernek, Máriának a beleegyezését kéri. „Történjék velem szavaid szerint” (Lk 1,38) – mondja a názáreti leány, s ezzel igent mond Isten akaratára. Mária különleges kiválasztása és üdvtörténeti szerepének hittel való betöltése arra indít bennünket, hogy észrevegyük: Isten minket is kiválaszt, nekünk is feladatot ad, amelyet hittel kell elfogadnunk és elvégeznünk. Ha felismerjük életünkben a Mindenható akaratát, Mária szavaival kell mondanunk: „Történjék velem szavaid szerint!” Amikor tiszta szívvel elimádkozzuk e szavakat, átérezhetjük, hogy Jézus az életünk részévé válik és Isten megajándékoz bennünket Fiával, Jézussal.

A szenvedés órájában Jézus azért imádkozik, hogy ne az ő akarata teljesedjen be, hanem a mennyei Atyáé. Beleegyezik Isten akaratába, elfogadja azt még akkor is, ha ez részéről életének feláldozását jelenti. Az Atya akaratát mindenben és mindenkor elfogadó Jézus joggal tanította övéinek, hogy imádkozzanak azért, hogy az Atya akarata valósuljon meg. Mindkét példa, azaz Máriáé és Jézusé, arra ösztönöz minket, hogy életünk vezérelvévé váljon Isten akaratának szüntelen keresése és megvalósítása.

SZENT JÓZSEF ÜNNEPE (IDÉN: MÁRCIUS 20.)

A liturgiában Szent Józseffel találkozunk, akiről viszonylag keveset árulnak el az evangéliumok. A Jézus gyermekségéről szóló részekből kiderül, hogy igaz ember volt és hallgatott az angyalok által hozott isteni üzenetekre. Aggodalmai és félelmei ellenére Isten utasítására magához veszi Máriát, és vele együtt Jézust is befogadja életébe. Nekünk is ilyen természetes egyszerűséggel kellene mindig magunkba fogadni Jézust. Nem kell tartanunk a vele való találkozástól, mert nem elítélni jön, hanem abban segít, hogy az igazzá válás biztos útján járjunk.

József engedelmeskedik az isteni üzenetnek. Ez egészen konkrétan abban nyilvánult meg, hogy életét szolgálattá, áldozattá tette és a megtestesülés titkát szolgálta. Önmagát, egész életét, munkáját a Szent Családnak szentelte. A család szeretetére szóló hivatását a Messiás gyermek szolgálatába állította, akit atyai gondoskodással szeretett.

Az éjszakai álomból tehát nem csupán hitvese hivatását tudja meg, hanem a saját feladatát is. Nekünk is észre kell vennünk, meg kell hallanunk Isten szavát, amelyet hivatásunkkal kapcsolatban intéz hozzánk, s életünket ennek fényében kell alakítanunk. Boldogok vagyunk, ha egész életünkkel Jézus Krisztust, az Isten Fiát szolgáljuk! Odafigyelek-e Isten útmutatásaira? Képes vagyok-e emberi akaratom háttérbe szorítására és Isten szándékainak elfogadására?

Horváth István Sándor

Imádság

Istennek Igéje, én Uram taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek: hogy úgy szolgáljak, mint megérdemled, adjak számolgatás nélkül, harcoljak, nem törődve a sebekkel, dolgozzak, nem keresve pihenést, teljesen megfeledkezve magamról, nem várva más jutalmat, mint hogy tudom: akaratodat teljesítem.