A szeretet pótolható?

48

A szeretet az életünk forrása és alapja. Szeretet nélkül nincs élet, hiszen a Teremtő maga a Szeretet. Minden ember legmélyebb vágya, hogy szeretve legyen. Minden ember életében a megtérés az a pillanat, amikor megérti, hogy szeretve van, mégpedig maga a Teremtő az, aki szereti határtalan szeretetével. Az az ember, aki még nem tért meg, vagyis még nem tapasztalta meg, hogy Isten szereti, kénytelen betömni valamivel azt az űrt, amely a lelkében tátong. Másképp nem tud élni. A továbbiakban felsorolok néhány dolgot, amelyek többnyire jók, de mégis veszélyesek, ha azokkal pótolja valaki az igazi szeretet, és ezért nem keresi az Istent.

Egy másik személy szeretete: amikor egy másik kapcsolat válik az ember „istenévé”, vagyis nem tud nélküle élni. Az válik az élete értelmévé. Nyilván szeretetet kap tőle, de annyira ragaszkodik ehhez a szeretethez, hogy függővé válik tőle, a függőség pedig akadály Isten és az ember kapcsolatában.

Házastárs: Vannak személyek, akik mindenáron a házastársuk boldogságát keresik, ami nem is lenne baj, ha nem tennék azt MINDENÁRON. Ha a házastársunkért feláldozzuk az Istennel való kapcsolatunkat, akkor az már nem egészséges. Lehet nagyon is beteges ez a kapcsolat. Vannak férjek, feleségek, akik annyira ragaszkodnak házastársukhoz, hogy a másik halála után ők is meghalnak. Sokan mondják: milyen szép! Mennyire szerették egymást! De ez csalóka. Mert inkább azt jelenti, hogy ő volt életének értelme. Isten helyett.

Gyerek: Sokszor, ha a szülőnek sem az Istennel való kapcsolata nincs rendben, sem a házastársától nem kapja meg a megfelelő szeretetet, akkor gyermeke lesz számára az a valaki, aki miatt él, és akitől elvárja a szeretetet. Ezzel a gyermeke életét is megnyomorítja, mert egész életében azt várja el tőle, hogy ő adjon értelmet a szülője életének. Nem könnyű feladat. A szülőnek pedig sem a házassága, sem az Istennel való kapcsolata nem javul, mert van „pótlék”.

Szerelem: Sok ember akkor érzi magát igazán fontosnak, elfogadhatónak, és akkor érzi valóban értelmesnek az életet, ha szerelmes, és a szerelme viszonzásra talál. Ilyenkor minden csodálatos. Annyira rabjává válik ennek az érzésnek, hogy újra és újra át akarja élni, ami általában úgy tartható fenn, ha partnert cserél. Így ha házas, akkor hűtlenné válik, ha nem házas, akkor elkötelezetlen. Tulajdonképpen ebben az esetben is az Isten szeretetének a megtalálása jelentené a gyógyulást.

Tevékenység: amikor az ember elmagányosodik, úgy érzi, hogy senki sem szereti, sem Isten, sem ember, hajlamos arra, hogy belemeneküljön különböző pótcselekvésekbe. Munka – aki sokat dolgozik, nem biztos, hogy Szent Benedek „Ora et labora” (imádkozzál és dolgozzál) elve miatt teszi, különösen akkor, ha az imádság el-elmaradozik. A túl sok munkát, a pihenés elhanyagolását sokszor erényként tüntetik fel, de sajnos ez a legtöbb esetben nem így van. Egyik oka az lehet, hogy tevékenység által bizonyítja magának az ember, hogy szeretetreméltó, hogy nem fölösleges, hogy van miért élnie. A munkájával azonosítja élete értelmét. Pénzt szerez, ami, úgy gondolja, hatalmat és biztonságot ad, így Isten lassan háttérbe szorul.

Szolgálat – a szolgálat veszélye hasonló a munkáéhoz, csak ebben az esetben nem kap bért a tevékenységéért, viszont annál több elismerést, vállveregetést. Azt hiszi, hogy így már végre szeretik, így talán még az Isten is szeretni fogja. De sohasem fogja megtapasztalni Isten igazi szeretetét, ha nem hisz annak ingyenességében.

Hobbi (internet, olvasás, zene, sport…). Ezek pozitív oldalát nem kell hangsúlyoznom. Nyilván mindenki tudja, mennyire jó lehet egy jó könyv elolvasása, egy jó kis horgászás, kézimunka vagy zenehallgatás. Hogyan is válhatnak ezek akadállyá az isteni szeretet felé vezető úton? Nyilván akkor, ha túlzásba viszi őket az ember. Ha menekülésképpen fog hozzá, nem pedig szívesen, pihenésképpen. Például menekül a magánytól, a szeretet nélküli világtól, a házastárstól, a családtól. A menekülésből végzett tevékenységből végül függés is kialakulhat. Mára már bizonyított tény és veszély az internetfüggőség.

Vagy például sokan szeretnek Istenről lelki olvasmányt olvasni, egyik könyvet a másik után veszik elő, és közben azt hiszik, mélyül a hitük. A hitük azonban csak akkor mélyül, ha ezek után leülnek és beszélgetnek is azzal az Istennel. Valóra váltják az olvasottat. A sport is fontos, de sokszor a test istenítéséről szól: legyünk minél izmosabbak, feszesek, csinosak, mert akkor leszünk sikeresek. Fontos emlékezni a hamvazószerdai mondatra: „porból vagy és porrá leszel”.

Egészség: sokszor hallom, ahogy mondogatják az emberek: „Ó, nem baj az, csak egészség legyen!”, „Ép testben ép lélek” stb. Mintha a betegek nem is üdvözülhetnének… És nem csak mondogatják, hiszen megfigyelhető, hogy komolyabb betegség esetén sokan mindenre képesek a gyógyulás érdekében.

Például elmennek különböző kétes gyógyítókhoz, fellázadnak Isten ellen, elveszítik hitüket. A betegség kemény próbatétel.

És akinek az egészség fontosabb az Istennél, az nagyon könnyen elbukik. Az egészség érdekében az emberek képesek nagyon sok pénzt költeni és nagyon sok időt fordítani bizonyos dolgokra. Meg kell vizsgálni, nem visszük-e túlzásba. Ha a testi egészségünkre több időt szánunk, mint a lelki egészségre, az már nem jó irány.

 

Bundáné Fehér Rita
(Folytatás a következő számban)